Bábok, mesék, csodák60

„Boldog születésnapot, Ancsa Néni!” Ez volt piros szívbe írva, mosolygó maci- és nyuszi-bábokkal körülvéve azon a kis rajzon, amit Szirtes Józsefné, Ancsa néni kapott néhány kis bábosától a 60. születésnapjára. Ma ő a bábozás egyik szaktekintélye. De valószínűleg nem erre a legbüszkébb, hanem arra a rengeteg kisebb és nagyobb gyerekre, akiket az utóbbi több mint negyven évben tanított, nevelt, erősített, gyógyított vagy felvidított a bábok és a mesék révén.

Közös játék a
Kecskeméti Ifjúsági Otthonban,
a Családi Bábszínház első perceiben 

Amikor jóval később, 1982-ben az egykori Úttörő- és Ifjúsági Otthonban Báron László szervezett egy bábtanfolyamot, már tanítóként ért a következő, az igazán meghatározó varázslat. Ez követte egy másik tanfolyam, amit az Erdei Ferenc Művelődési Központban tartottak. Ott találkoztam Juharosné Piroskával, akitől rengeteget tanultam, és akivel néhány évig együtt is bábozhattam. Általa számos országos hírű szakember előadásán hallhattunk a bábokról, melyek akkoriban már a pedagógusi munkámban is egyre fontosabb szerepet kaptak. Az asztalomon mindig volt egy kis figura, és amikor egy elmarasztalt kisgyerek bábbal jött oda hozzám, azzal kért bocsánatot és azzal simogatott meg, akkor éreztem, milyen fantasztikus lehetőség birtokában vagyok. Megszülettek az első gyerek-bábcsoportok is, aztán sorra gyarapodtak. Először csak az iskolámban, a Kertvárosi Általános Iskolában szerveztem őket, majd később itt, az Ifjúsági Otthonban is. 

   Egerben, a Gyermekbábobosok
        Országos Fesztiválján
- És azóta fáradhatatlanul vezet bábszakköröket, sikeresen készíti fel őket megyei és országos versenyekre. Több mint 15 éve egyszemélyes családi  bábelőadásokat tart, az utóbbi években még a legkisebbeknek is rendez „beavató” baba-mama foglalkozásokat. Mit adhat a bábozás a gyermekeinknek?
- A báb megelevenedő csodája felnőttet, gyermeket egyaránt elvarázsol, ha megmozdul, együtt van a szív, a fej, és a lélek. A mese és a játék nagyon fontos szerepet játszik a gyerekek lelki fejlődősében. Ha egy történet bábok közreműködésével életre kel, főleg, ha azokat mi magunk mozgatjuk, akkor sokkal jobban azonosulni tudunk a figurával, és sokkal inkább belsővé válik az az érzés, amit a mese közvetít. A mese tanulsága, a próbákat kiálló, legkisebből legbátrabbá váló mesehősök példája erőt ad a gyerekeknek életük nehézségei között is. A báb egy megfogható puha kis valami, amit szeretni lehet. Minden kis figura egy-egy karaktert, valamilyen személyiségjegyet hordoz, ami közel állhat a bábos lelkéhez. Gyakran megtapasztalom, hogy egy halk és bátortalan fiú vagy kislány mennyire másképp, mennyivel nagyobb önbizalommal viselkedik a produkció közben, milyen sokat változik a bábozás során.

- Annyi mindent tud már a bábról, a játékról, a gyerekekről. Ennyi éves szakmai múlt után érik még meglepetések?
- Minél többet tud az ember, annál inkább érzi, hogy milyen sok minden van még, amit jó lenne megtanulni. Az idő teltével folyamatosan változnak például a bábkészítési technikák, s ezt igyekszem is követni, hiszen minden új technika egy új varázslat. De a rendezői gyakorlat sem olyan, mint régen. Ma már teljesen megszokott dolognak számít, hogy a darabokat paraván nélkül játsszuk, mert a báb arca mozdulatlan, de az őt mozgató játékos arckifejezése – ha azonosulni tud a hősével – rendkívül sokat mond. Számos új és még újabb technikával, anyaggal, rendezési móddal dolgozunk, minden produkció egy következő kihívás. Néha kicsit elfárad az ember, de minden nap ezer visszajelzést kapok arról, hogy fontos, amit csinálok. Ezért amíg kezem, lábam, szívem, lelkem – no meg a férjem – bírja, nem hagyom abba…

Fejes Maja