Az első kecskeméti gyár építésze150

Kecskemét akkori polgármestere, Kada Elek 1900. április 9-én fogadta egy dél-tiroli, bozeni gyümölcs- és főzelékgyár vezérigazgatóját. Az osztrák úr bejelentette: ott építtetnék fel Magyarországra tervezett gyárukat, ahol a megfelelő természeti körülmények mellett a befogadó várostól legelőnyösebb támogatást kapnak. Az ajánlatra ráhangolódó, egymásra licitáló városok versenyéből Kecskemét került ki győztesen. A városi vezetők ugyanis belátták, hogy Kecskemét és vonzáskörzete csak nyerhet az itteni termékeket feldolgozó és különféle alakban a világkereskedelem útján értékesítő nagyvállalattal. A megállapodás főbb pontjai így szóltak: az osztrák vállalkozó 500.000 korona építési és forgalmi tőkét ruház be és „az új gyár építkezése még a folyó évben kezdetét veszi”. A város ugyanakkor vállalta, hogy az új üzem 15 évig mentesül a helyi pótadók fizetésétől, illetve egy évtizedig hasonló vállalkozást nem támogat.

Az egyességet 1900. május 23-án írta alá Kada Elek és Diffenbach Eugen. Az építkezés Zaboretzky Ferenc irányításával gyorsan haladt a bozeni tervek alapján. A Kiskőrösi út elején, a fülöpszállási vasútvonal mellett, a város által ingyen átengedett 15 hold 349 négyszögöl területen 1901 májusában avatták fel az üzemet, amelyet az alapítók Gyümölcs- és Főzelékkonzerv-készítő Részvénytársaság Első Kecskeméti Konzervgyár néven jegyezték be.

1921-ben a jól működő Első Kecskeméti Konzervgyár sikerein föl buzdulva Platter János új Gyümölcs-Főzelék konzervgyárat épített Kecskeméten, majd 50 évvel ezelőtt, 1957-ben egy miniszteri határozat egyesítette a két gyárat, így a kecskeméti Magyarország egyik legnagyobb konzervgyára lett.

A 90-es években több tulajdonosváltás történt. 2000 márciusa óta a gyár ismét Kecskeméti Konzervgyár Rt.-ként működik. Az egykori Kiskőrösi úti telepen napjainkban a paradicsompor gyártásábanpiacvezető szerepet betöltő Kündig-Food Kft. található.