„Ha két grafikus neve marad fenn az utókorra a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az SZALAY LAJOS lesz.” (Pablo Picasso)

A 20. századi magyar grafika legjelentősebb alakjaként számon tartott Szalay Lajos a felvidéki Őrmezőn született 1909. február 26-án. Egész gyermekkorát áthatotta a rajzolás szeretete. Háromévesen előbb rajzolt, mint beszélt volna. 17 évesen második lett a Zászlónk című folyóirat rajzpályázatán, míg végzős diákként megnyerte a gimnáziumi rajzversenyt. Miskolcon érettségizett, majd Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Közben kilenc hónapot Párizsban töltött. Ott találkozott először eredeti Picasso-művekkel, amelyek óriási hatást gyakoroltak rá. A főiskola befejezése után lapoknak, folyóiratoknak kezdett rajzolni, 1941-ben pedig már önálló rajzkönyve jelent meg. A háború alatt haditudósítóként megjárta a Don-kanyart. 1946-ban rajzolóként részt vett a párizsi béketárgyalásokon, ahonnan feleségével Argentínába emigrált,                                          Szalay Lajos: Önarckép
majd 1960-tól New Yorkban dolgozott.
Szalay Lajos 42 év után, 1988-ban tért vissza Magyarországra. A Kossuth-díjas grafikusművész, Miskolc város díszpolgára 1995. április 1-jén hunyt el.

A mechanikailag sokszorosított grafika virágzása idején, amikor grafikusnak lenni tömegtermelést jelentett, Szalay Lajos megmaradt mint az egyéni lapok, a tusrajzok, ceruzarajzok páratlan és utolérhetetlen mestere, egy nagy magyar tradíció és egy nagy magyar hagyomány huszadik századi őrizője. Ő volt a rajzoló-toll virtuóza, Paganinije, aki úgy tudott játszani egyetlen vonalon, mint Paganini játszott egyetlen húron.
Művészi hagyatéka számos könyvillusztrációja mellett néhány olajfestmény és több ezer rajz. Elsősorban a Biblia, az antik mitológia, a háború és az 1956-os magyar forradalom sorskérdései foglalkoztatták. Számos illusztrációt készített Cervantes, Shakespeare, Dosztojevszkij  és sok más író, költő munkájához, és szándékában állt Dosztojevszkij A Karamazov testvérek munkáját szöveg nélkül, csak rajzokkal elmesélni.
Gazdag pályafutásának egyik legfőbb alkotása az 1960-as évek közepén New Yorkban készített Genezis című album, amely a Biblia szövegeit kísérve több mint száz rajzon keresztül meséli el Mózes első könyvét. „Komolyan venni minden pillanatot, ez adja meg érzésem szerint a vallásos és nem vallásos rajznak egyaránt az ünnepélyességét. Hogy az ember valamiképpen mindig a végtelen előtt áll, a végső és személyes felelősségrevonásnak szörnyű és elkerülhetetlen állapotában. Ehhez nyilván hozzátartozik katolikus nevelésem is. Ez a nevelés nem csupán a dogmákon múlik, ez egy magatartás, amit nálunk nagyon komolyan vettek az egész családban. Ez a fajta paraszti gyökerű katolicizmus az, ami végső soron a Genezist létrehozta.”

A Glücks-hagyaték révén Szalay Lajos munkái Kecskemétre is eljutottak. A képtár tulajdonában lévő mintegy 40 grafika márciusban a művészre emlékező budapesti kiállításon, a Petőfi Irodalmi Múzeum életmű tárlatán is megtekinthető lesz.

Szalay Lajos: Genezis

(Forrás:  *Magyar Művészeti Akadémia  *Rideg Gábor: Egy grafikus genezisa /Művészet, 1980/  *Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa /Forrás, 2009. február/  *Szathmáry Lajos: Szalay Lajosról /Szivárvány, 1982. május, Chicago/)