A nagy tekintélyű kálvinista zsoltárköltő375

375 éve, 1639. január 17-én hunyt el Szenczi Molnár Albert nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Céltudatos tudós volt, egész élete művével használni akart. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a 19. sz. közepéig használatban volt, megnyitotta a magyar értelmiség előtt az utat az európai tudományosság felé. Latin nyelvű magyar nyelvtanával Sylvester János után elsőnek ismertette meg Európával a magyar nyelv sajátosságait. A református egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi-bibliával, Kálvin Institutiója fordításával, a Heidelbergi Kátéval, a Scultetus-féle prédikációgyűjteménnyel. Hatása a magyar irodalmi nyelv, a magyar verselés fejlődésére korszakalkotó. református egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi-bibliával, míg latin szótárával megnyitotta a magyar értelmiség előtt az utat az európai tudományosság felé.

A molnárfiú világgá megy…

Szenczi Molnár Albert a Pozsony környéki városkában, Szencen született 1574-ben, egy székely származású elszegényedett molnár családjában. Olthatatlan tudásvágya hamar arra késztette, hogy elhagyja a szülői házat. Első tanulóéveiben megfordult Göncön is, ahol Károli Gáspár éppen az első magyar bibliafordításon dolgozott. A tizenéves ifjú inasként maga is segédkezett a kézirat nyomdába juttatásánál, így szó szerint „első kézből” ismerte Károlyi nagyjelentőségű munkáját. Alig volt 16 éves, amikor vándorbotot fogott és egy garas nélkül elindult, hogy külhoni egyetemeken gyarapítsa műveltségét. Kilenc évig szívta magába a tudást, sokszor igen nyomorúságos körülmények között. 1599-ben hazatért, hogy pártfogókat keressen irodalmi és tudományos terveihez, de nem sok sikerrel járt, ezért visszament német földre, ahol több támogatást remélt. Szenczi Molnár célja a magyarság szellemi színvonalának emelése volt, amihez elengedhetetlenül fontosnak tartotta a magyar nyelvű könyvkiadást. Első jelentős munkája a latin-magyar és a magyar-latin szótár volt. Ez utóbbi Szenczi előtt nem is létezett. Majd hozzákezdett a Dávid zsoltárok fordításához, hogy magyar nyelvű zsoltárokat adhasson a magyar protestánsok kezébe. Ennek 1607-es megjelenése után szánta el magát a Károlyi által fordított Szent Biblia újbóli kiadására.

„…néhol meg is jobbitotta Szenci Molnar Albert.”

Az ellenreformáció hatására némileg háttérbe szorult Magyarországon a protestáns könyvkiadás, amelyet cenzúrával és különböző intézkedésekkel igyekeztek korlátozni. Így egyáltalán nem számított különlegesnek, ha egy magyar nyelvű könyvet külföldön nyomtattak. Szenczi Molnár maga is járatos volt a nyomdászat világában, hiszen egy ideig Frankfurtban nyomdai korrektorként működött. A magyar nyelvű Bibliához szükséges betűkészletet is itt öntötték, hogy aztán a közeli Hanauban megindulhasson a nyomtatás. Szenczi Molnár kijavította Károli első kiadásának nyomdai és nyelvhelyességi hibáit, de ennél többet is tett. A Hanaui Biblia valóságos egyházi kézikönyv lett, hiszen a Szent Biblia mellett tartalmazza Szenczi Molnár zsoltárfordításait és a kivonatolt heidelbergi katekizmust is. Az is újítása, hogy szerepelteti a könyvben az ószövetségi – a protestáns kánon szerint – apokrif könyveket. A Hanaui Biblia lapjai jóval kisebbek a Vizsolyi Biblia lapjainál. Szenczi Molnár azért választotta ezt a méretet, hogy az olvasók könnyebben forgathassák a könyvet. A Bibliából 1500 példányt nyomtattak, amely a feljegyzések tanúsága szerint 4-5 év alatt fogyott el. Akkortájt ennél nagyobb példányszáma csak a rendkívül népszerű kalendáriumoknak volt, amelyeket a Bibliával együtt főleg az országos- és hetivásárokon lehetett beszerezni.

„Ez a Szent Biblia maradt…”

A Katona József Könyvtárba 1923-ban került a Hanaui Biblia egy faborításos, kapcsos példánya. Erről tanúskodik a legrégebbi leltári bejegyzés. Az már komolyabb kutatómunkát igényelne, hogy ki volt az előző tulajdonos, az azonban bizonyos, hogy 1830-ban Varga János örökül hagyta lányára és unokáira. Ezt maga Varga János írta be „tentával” a könyv első oldalára. „Ez a Szent Biblia maradt Varga Jánosról Varga Judit lányára, Kálmánfai Mihály feleségére és azoknak gyermekeire.” A különböző családi bejegyzések gyakoriak a régi könyvekben, amikor a papírnak még híján voltak. Különös érzésekkel veszi kézbe az ember a Hanaui Bibliát. Hányan forgathatták az elmúlt 400 év alatt, hogy hitet, reményt kapjanak az egyre sárgább lapokból? Hány nemzedék örökítette tovább a nagy becsben tartott könyvet? Hány születésnek és halálnak volt tanúja? Miféle őrangyala volt, hogy átvészelt tűzvészt és háborút? A II. világháború idején az értékes régi könyvek jó részét a könyvtárból egy iskola­­épületbe menekítették, de az épület bombatalálatot kapott és a kincsek elpusztultak. A Hanaui Biblia nem volt közöttük… Így ma az 58 fennmaradt példány egyikeként a Katona József Könyvtár gyűjteményét gazdagítja.

A sors nem kímélte

Szenczi Molnár Albert viszontagságos életet élt. Németországban érte a harmincéves háború. Átélte Heidelberg ostromát és elestét. Tilly generális spanyol zsoldosai kifosztották és meg is kínozták a tudóst. Örült, hogy életét és övéinek életét mentve menekülhetett. Előbb Hollandiába, majd megjárva Angliát, mégis hazavezetett az útja. Ettől kezdve viszonylagos nyugalomban élt. Világtekintély volt, de végső éveiben is azt írta, hogy a gondtalan élet sose adatott meg neki. 375 éve, 1639. január 17-én, Kolozsvárott halt meg egy pestisjárvány áldozataként.

(Források:  *Hírös Naptár, 2008  *Katona József Könyvtár  *Magyar Életrajzi Lexikon)