Az elmúlt két évszázad egyik legnagyobb magyar muzsikusa Hubay Jenõ volt. A kiváló zenész több alkalommal is ellátogatott Kecskemétre. „Tanárként és előadóművészként egyaránt a magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakja, óriási tekintély volt, növendékei közül egész sereg hazai és külföldi művész került ki” - méltatja Palotás József, az M. Bodon Pál Zeneiskola jelenlegi igazgatója. „Abban az időben  iskolánk a város zenei központjaként működött. M. Bodon Pál kapcsolatot tartott Bartókkal, Kodállyal, Dohnányival, feljárt Hubay Jenő fogadóóráira is. A híres művész kecskeméti fellépését ezért érthetően fokozott érdeklődés kísérte.”
Az 1926. március 9-i koncert hatalmas visszhangot váltott ki. „A magyar zene büszkesége, világhírű fejedelme ma délután érkezik városunkba, hogy mai esténket a magyar zene feledhetetlen kecskeméti ünnepévé tegye az Újkollégium dísztermében. Nincs még nemzet széles e világon, amely nagyobb élő zenésszel dicsekedhetnék, mint mi, szomorú, földresújtott magyar nemzet” - írta aznapi számában a Kecskeméti Közlöny.

150 éve, 1858. szeptember 15-én született Hubay Jenő hegedűművész, pedagógus és zeneszerző, az MTA tiszteletbeli tagja. 24 évesen már európai hírű művész, a brüsszeli konzervatórium első hegedűtanára volt, 1886-ban mégis hazatért, hogy átvegye a Zeneakadémia hegedűtanszakának vezetését. Hubay ezután fél évszázadon keresztül a magyar zenei élet meghatározó figurája lett, aki Európa egyik legnívósabb hegedűiskoláját teremtette meg; tanítványai közé tartozott Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József, Arányi Jelly, Székely Zoltán, Zathureczky Ede, Gertler Endre és még sokan mások. Kiváló zeneszerző volt, aki ugyan megállt a romantikánál és nem volt az új zenei törekvések híve, mégis friss és élvezetes műveket komponált, főleg hegedűdarabokat, amelyek már keletkezésükkor nagy népszerűségnek örvendtek, de írt sikeres operákat, szimfóniákat és kórusműveket is.

Közel 70 évesen, 1926. márciusában országos hangversenykörútra indult. Békéscsaba és Szeged után a hírös városba is ellátogatott. „Hubay Jenő, a magyar zenekultúra büszkesége országos turnéja során kedden érkezik el Kecskemétre. A méltán nagy érdeklődéssel várt és eseményszámba menő hangverseny 5 pengős belépő jegyeinek árusitása Burián, Szél, Komor könyvkereskedésében megkezdődött” - írta a koncert előtt egy héttel a Kecskeméti Közlöny. Néhány nappal később Hubay „hangverseny-müsorához” már a címlapon jelent meg jegyzet: „Világhirü nevéhez méltók még a vendégszereplését megelőző készülődések is, az egész kijelölt útvonalon, amerre a magyar zene ősz fejedelme végig fog vonulni. Mindenütt elővételben kapkodják szét hangversenyére a sokszorosan felemelt áru belépőjegyeket. Kecskemét városa is nagy ambicióval készül a világhirü hegedűmester fogadására.”

Hubay késő délután érkezett Kecskemétre. „A nagyállomás peronját megtöltötte a Mesterre várakozók sokasága” - írta másnapi számában a Kecskeméti Közlöny. „A Mester fiatalos rugékonysággal, mosolyogva lép le kísérőivel. Gomblyukában ibolyacsokor.” Nyúl Tóth Pál tanácsnok üdvözlő szavait követően így szólt a jelenlevőkhöz: „Nagyon meghat ez a szíves fogadtatás. Örömmel jöttem ebbe a nagy magyar városba, ahova kedves emlékeim fűznek. Boldog vagyok, hogy a művészet oltárára helyezhetek valamit.”

Az Újkollégium zsúfolásig megtelt dísztermében Beethoven és Bach művei mellett Hubay saját műveiből is játszott. Három szerzeménye ekkor hangzott el először. „A szünet után a hegedűvirtuóz mellett a zeneszerző is szóhoz jut. A Preghiera szívhez szóló énekhangokkal bilincsel le. A Venezia könnyed táncritmusa földerít. Kedves tréfa a Mazurka. És erre a sok változó szinű hangulatra mindre csodálatosan kifejező hangjai vannak Hubay hegedűjének. Fölállva tapsol a közönség,  úgy hivja szüntelen a függöny elé a magyar zeneművészet fejedelmét”- írta másnap a Kecskeméti Közlöny. A lapon keresztül Hubay a kecskemétiekhez is fordult: „Üzenjek Kecskemét város közönségének? Emelni, pártolni kell a magyar zenét és képzőművészetet, mert ez mindenkinek szól, ezt mindenki megérti. Mert a leghathatósabb propaganda-eszköz érdekünkben külföldön. Kecskemét nagyon szerencsés, hogy ilyen kitünő és aktiv ember kezeiben van a zenei élet fejlesztése, mint Bodon Pál zeneiskolai igazgató. Csak azt kérem Kecskemét közönségétől, hogy maradjon meg a zenemüvészet fejlesztésének azon az útján, amelyen oly szépen megindult.”