
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 21.

PARTNEREINK

A magyar színészet puritán bajnoka1923. december 13.

1844. április 1-jén született Krecsányi Ignác színész, igazgató. 1863-ban a Budai Népszínházban Molnár Györgynél színészként kezdte pályáját. 1868 és 1873 közt az Athenaeum Nyomdánál korrektorként és revizorként dolgozott. 1873-ban lett színigazgató. Kecskeméten kezdte meg működését. A kecskeméti színház és színészet múltja című írásában Liszka Béla így emlékezett meg róla: „Krecsányi egyik legjobb nevű vidéki igazgató s pályáját itt kezdte Kecskeméten. Az érdeklődést folytan ébren tudta tartani az együttes játék meglepő összhangjával, a tehetségek sokoldalú kifejtésére a szereposztás által nyujtott alkalommal, a változatos műsorral. A szezon derekán akárhányszor megesett, hogy úgy kellett székeket betenni a nézőhelyre. A lapok azonban az operett s a frivol francia darabok kultuszát sokszor szemére vetették. Krecsányi Sarolta, e legfranciásabb operett-primadonnánk vendégszereplése alatt csak a rövidszoknyás múzsa járta. Megpróbálkoztak Weber »Bűvös vadász«-a előadásával is, de nem sok dicsőséget arattak vele. Sűrűn játszottak, hat nap egy héten, ami még sok volt a közönségnek s az utolsó bérletre már alig akadt néző.”

Kecskemét után Krecsányi és társulata nemzetiségi és kétnyelvű városokban játszott, Pozsonytól Fiuméig, Kassától Temesvárig, Debrecentől Aradig és Budáig, főleg a Felvidéken, Erdélyben, Színészként csak kisebb sikereket aratott

Kárpátalján és a Délvidéken. 1883-ban az első sikeres nyári évadot tartotta Budán, a Krisztinavárosi Színkörben. Jó szemű, rátermett direktor volt, kitűnő érzékkel szervezte meg társulatát, szerződtette a fiatal tehetségeket. Nála kezdett Somló Sándor, Beregi Oszkár, Medgyaszay Vilma, Környei Béla. Válogatott műsorán Shakespeare-től Ibsenig és Hauptmannig, klasszikus és modern szerzők egyaránt szerepeltek. Repertoárján volt nemcsak a Bánk Bán, de Az ember tragédiája is. Különösen nevezetes volt Gorkij: Éjjeli menedékhely című drámájának ősbemutatója a Budai Színkörben, 1903-ban. Rendszeresen tartott operaelőadásokat, Wagner műveit – Tannhäuser, Lohengrin, A bolygó hollandi – ő mutatta be először vidéken.

Színészként csak kisebb sikereket aratott
(Váradi Antal: Iskarioth – Nemzeti Színház, 1877)

Krecsányi Ignác másodrangú színész, de elsőrangú igazgató és rendező volt. 1918-ban fejezte be elismert, sikeres pályáját. A Pesti Napló így méltatta: „Puritán bajnoka volt Krecsányi Ignác a magyar színészetnek, aki nem anyagi javakért, hanem lelke ösztönét követve teljesítette kötelességét. Nem gazdagság után sóvárgott, mert ez a kitünő férfiú ma szegényen, nélkülözve tengeti életét. De sorsa nem tölti el fájdalommal, mert emlékeiben megtalálja mindazt a gyönyörűségei, amely boldoggá teszi az életét.”

100 éve, 1923. december 13-án hunyt el. Néhány hónappal korábban, a Budai Szinkörben megtartott ünnepségen, melyen ötven évvel korábban kezdett színigazgatói pályafutásáról emlékeztek meg, e szavakkal fordult a jelenlévőkhöz: „Búcsúzom tőled, óh színpad, sohasem foglak többé téged látni. Búcsúzom tőletek kartársaim, akikkel annyi jóban és rosszban volt részem. Búcsúzom tőled, óh sajtó, aki mindig olyan jóakarattal és szeretettel karoltál fel engem. [...] Hálás szívvel búcsúzom tőled, óh publikum, akinek mindenemet köszönhetem az életben, ami nékem örömet és boldogságot okozott. Köszönöm, hogy jók voltatok hozzám, köszönöm, hogy mégegyszer eljöttetek megvigasztalni engem. Isten veletek! Isten veletek!”

(Források: *Katona József Könyvtár *Magyar Színházművészeti Lexikon *Pesti Napló, 1923 *Színházi Élet, 1923)