|
|
A legismertebb vidéki színigazgatók egyike125
125 éve, 1890. február 9-én hunyt el Láng Boldizsár színész, színigazgató. Miskolcon született 1824. november 15-én. 1841-ben lett színész apja, Láng Lajos társulatánál, ahol anyja, Csepreghy Anna is játszott. Szeles gavallérok alakításával kezdte pályáját. Később olykor drámai szerepeket is vállalt, de sikereit elsősorban komikusként aratta. Képzett hangja és zenei műveltsége révén népszínművekben is emlékezetes alakítást tudott nyújtani. Az Alföldet járva Láng Boldizsár többször megfordult Kecskeméten is: 1854-55-ben, 1863-64-ben és 1865-66-ban lépett föl a hírös városban. Ők játszottak először operettet Kecskeméten. 1868-ban lengyel énekekből egy francia-négyest szerkesztett, melyet Rapperswyli emlék címmel adott ki. Írt dalokat és nagyobb zenedarabokat is. 1868-ban tönkrement, 1872-ben felhagyott a színigazgatással, és tisztviselői állást vállalt. 1890-ben mint adótiszt hunyt el. „Lángh Boldizsár évekig a legismertebb vidéki színigazgatók egyike s kedvelt szalon színész és énekes volt” – írta nekrológjában a Vasárnapi Újság.
Láng Boldizsár a nagynevű Lángh színészdinasztia harmadik generációjának kiválósága volt. Színész családban nőtt fel a színpad állandó közelségében. Nagyapja a nagy magyar úttörőszínész, Láng Ádám János, édesatyja az énekes színész és társulati direktor Láng Lajos volt, míg édesanyja a kor vidéki színészetének egyik kedvelt komikája, Csepreghy Anna volt. Már kora gyermekkorában természetesen öltötte fel magára a gyerekszerepek jelmezeit. Ifjú korára a szakma sok csínját-bínját elsajátította, ám szülei civil foglalkozást gondoltak helyesnek számára. Úgy nevelték, hogy eszébe se juthasson a színház. Iskolái végeztével mégis súgóként kezdte működését 1842-ben, Egerben. Később Lendvay Mártonnak, a korszak kitűnő színművészének a bátorítására lépett mégis színpadra, szülei eredeti szándéka ellenére. Kezdetben Herényi József színésztársulatával Rozsnyón, Rimaszombaton, Kassán működött, majd Körösi József igazgatósága alatt Sátoraljaújhelyen, Eperjesen, és Ungváron játszott sokáig. Később édesanyja társulatával aratott nagy sikereket, Ung-Bereg-Szabolcs megyékben, sőt ekkor már a közönség kedvenceként is köszöntötték őt több helyen. Debrecenben játszott, amikor utolérte a történelem, az 1848-as szabadságharc, amelyben időlegesen futár szerepet vállalt, sőt részt vett a püski csatában. A háború vége felé azonban visszatért a színi pályára. 1849-ben, Alday lejáró debreceni direktori szerződésekor átvette főnökétől a társulatot, és innentől fogva 18 esztendőn keresztül ő igazgatta azt. Első intézkedései közé tartozott, hogy 1850-ben egyesítette társulatát Abaújnál, a Teleky Miklós vezette színtársulatával, és megerősödve lett a magyar nyelv és irodalom hű terjesztője, az ország legtekintélyesebb közönsége előtt elismerést és méltányosságot kiérdemelve, miután truppjával bejárta szinte az egész országot. Társulatánál folyvást szem előtt tartotta az erkölcsösség megőrzését, és elvárta színészeitől a feltétlen szorgalmat és szakmai odaadást, a szereptudást, a hibátlan szép magyar beszédet. Társulatánál bevezette a vendég és meghívott művészek rendszerét, amely szisztéma, akkor még szokatlan módon az egy-egy produkcióra szóló szerződtetést jelentette. Így a szakma jeleseit tudhatta társulatánál egy-egy kitűnő előadásra, amely komoly szakmai rangot is adott a társulat hosszú működésekor, és ösztönzően hatott az állandó tagok számára is. A meghívott művészek többségében kitűnően képzett zenészekből, énekesekből álltak. Ők nem tagok, hanem meghívott vendégei a produkciónak, így a társulat körében nem indul rivalizálás, zúgolódás, nem támadt ellentét sem, mindenki tudta, néhány előadásról van csupán szó. Társulatánál megfordult a kor több meghatározó színházi embere, színésze, leendő igazgatója, úgy mint Paulay Ede, Takács Ádám, Molnár György, Szijasi Imre, Horváth György, Bereznay István, a későbbi Nemzeti Színház tagságából, de Szabó Pepi, Vermark Ida (Szilágyi Béláné) is Láng Boldizsárnál kezdte a pályát. Egyik ismertebb színpadi munkája, a „Rapperswyli-emlék”, francia négyes, lengyel dalokkal, valamint népszínművé dolgozta át az „Angyal Bandi” történetet, amely a kor egyik sokat játszott, népszerű darabja lett. Egy rosszabb időszakot követően azonban elszegényedett, és 1868 nyarán feloszlatta a társulatát, maradék kevés pénzét 12 gyerekének taníttatására fordította. Színpadtól való visszavonulása után tisztviselő lett a debreceni pénzügyi igazgatóságnál. Képzett hangja és zenei műveltsége révén – színészként – népszínművekben nyújtott elsősorban emlékezetes alakításokat, és bár vállalt olykor drámai szerepeket is, igazi sikereit mégis komikusként aratta. Cikkeiben a vidéki színészet érdekvédelmének megszervezése mellett foglalt állást. Debreceni letelepedését követően később, élete végén állami adótisztként került Élesdre, csak a családjának élt. Szerettei körében 66 éves korában távozott. (Források: *Joós Ferenc, A vándorszínészettől az állami színházig *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Színházművészeti Lexikon *szineszkonyvtar.hu *Takács István: Láng Boldizsár) |
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||