A Köztemető öt évtizede50

„Sehol sem virágzott olyan szépen az élet, mint azoknál a népeknél,
 ahol a holtak iránti tiszteletet ápolták.”
(Maurice Maeterlinck)

Kecskemét legrégebbi, ismert temetőjét a 19. század utolsó éveiben Kada Elek irányításával tárták fel. A 10. századból származó mintegy 200 sírhelyre a mai Katona József Gimnázium előtti vásártér cédulaházi dombjának elhordásakor bukkantak. A város egyik legősibb temetkezési területe volt a mai Kerámia Stúdió előtti park is, ahol a később nyomtalanul eltűnt Homoki kápolna állt. Más településekhez hasonlóan a később létesített sírkerteket Kecskeméten is többnyire a templomok közelében alakították ki, majd ahogy a lakosok száma növekedett, egyre több temető került a várost keretező külső területekre. Egy-egy vallási felekezetnek – katolikus, református, evangélikus, görögkeleti és izraelita – a templomok körüli temetkezési helyek megszüntetése után önálló temetőt nyitottak.

A főkapuegyüttes építés közben                                                       .... és napjainkban      
 

A második világháború utáni iparosítás, az 1950-ben kezdődött közigazgatási reform és az azzal összefüggő településszerkezet-váltás – többek között a leninvárosi, majd a széchenyivárosi lakótelep építése – az egyházi temetők lezárását és egy új, korszerű temető kialakítását eredményezte. A Köztemető létesítéséről 1961 márciusában döntött a városi tanács végrehajtó bizottsága. Helyét a város beépített övezetének északkeleti részén jelölték ki, rendezési tervét a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat munkatársai készítették el Sági Károly okleveles építész-főmérnök irányításával. Az első ütemben, 1962-ben a temetőhöz vezető út, az igazgatósági épület, a ravatalozó, illetve a főkapuegyüttes és a ravatalozó előtti dísztér épült ki. Ekkor alakították ki a sírkert derékszögű rendszerhez igazodó útjait is, továbbá 1280 iker és egyes sírhelyet, valamint 154 kriptás sírt és 175 gyermeksírt jelöltek ki. A sírparcellák közötti utakat leburkolták és fasorokkal szegélyezték. 

A ravatalozó az 1960-as években                                                        .... és napjainkban
 

Már az első tervek készítése során kiemelt figyelmet fordítottak a „hírös” kecskemétiek földi maradványainak méltó helyen való elhelyezésére. Az örök emlék parcellát azért hozták létre, hogy a város érdekében különösen nagy érdemeket szerzők különböző temetőkben nyugvó sírjait ide helyezzék át. A parcella betemetését már jóval a sírkert megnyitása előtt megkezdték. Elsőként 1962 decemberében Katona Józsefnek a Szentháromság temetőben felépített síremlékét és maradványait helyezték át, majd 1963 májusában Mathiász János szőlőnemesítő és Batka Gáspár, a város utolsóként elhunyt 48-as honvédjének sírja került át az örök emlék parcellába.

Katona József síremléke az 1960-as években                                           .... és napjainkban
 

A Köztemetőt a városi tanács vb-határozata szerint hivatalosan 50 éve, 1964. május 1-én nyitották meg. A temetkezést azonban már korábban megkezdték, 1964 márciusában itt temették el például Tóth Lászlót, a város korábbi polgármesterét is. Természetesen folytatódott az örök emlék parcella bővítése is. Ma már itt nyugszik többek között Hajagos Illés, Kada Elek, Lestár Péter, Muraközi János, Hornyik János, Katona Zsigmond, Mátyási József, Hankovszky Zsigmond, M. Bodon Pál, Mészöly Gyula, Kocsis Pál, László Károly, Horváth Döme, Reile Géza és Bozsó János is. Egységes sírjelekkel megjelölt sírokba ide helyezték el az 1971-es kijevi repülőgép-szerencsétlenség kecskeméti származású halottainak hamvait is.

Reile Géza síremléke 1974-ben                                                        .... és napjainkban      
 

Az elmúlt öt évtized során a Köztemető fejlesztése folyamatos volt. Kolumbárium falakat hoztak létre, harangláb létesült, az utóbbi időben a száraz hamvszórás helyét is kialakították, térvilágítást építettek ki. A temető többszöri bővítésére is szükség volt, jelenleg a reptér felőli oldal feltöltésével alakítanak ki újabb parcellákat. A napjainkban is Kecskeméten élő dr. Mayer Antalné okleveles táj- és kertépítészmérnök első, 1965. februári munkája, és a BÁCSTERV 1994-ben bekövetkezett megszűnéséig még számos tervezése is ehhez a sírkerthez kötődött.

Az örök emlék parcella az 1970-es években                                           .... és napjainkban
 

A Köztemető mai területe közel 45 hektár, melyben több mint 25.000 sírhely, 2.000 kriptahely, 3.000 kolumbárium fülke és mintegy 1.200 urnasírhely található. A temető gondozása a Városgazdasági Nonprofit Kft. feladata. Csongrádi Béla mb. temetőgazdálkodási részlegvezető irányításával évente átlagosan 1.000-1.200 temetést bonyolítanak le. Az ügyfélszolgálat munkatársai a legkülönbözőbb kéréseket is igyekeznek megoldani, igény szerint énekkart, katonazenekart, vagy akár díszlövéseket is biztosítanak. Külön szertartásvezető felügyeli a temetés folyamatát, aki szintén mindent megtesz azért, hogy a gyászolók nehéz perceit megkönnyítse. Óriási munkát jelent a Köztemető – és a kft.-hez tartozó hetényi temető és a Szentháromság temető – zöldfelületének ápolása is, hiszen a sírkert látogatóinak száma éves szinten meghaladja a százezret. 2013-ban több mint 26 ezer autó hajtott be a Köztemetőbe, míg a gyalogos emlékezők száma ennek többszöröse volt. Gyakran érkeznek csoportok az 56-os kopjafához és a háborús emlékművekhez, de sokan csupán csak egy séta miatt keresik föl a sírkertet. Az utóbbi években nagy népszerűségre tett szert a Múzeumok Éjszakáján szervezett, a díszsírhelyek történetét ismertető idegenvezetés is.
(Forrás:  *Juhász István: Kecskemét város temetői)