|
|
A HÉT MŰVÉSZE: Diener-Dénes Rudolf festőművész125„Büszkesége a magyar szellemi világnak, hogy ennek a nem erre a világra való léleknek a műve végül is oly életerősen világra jött, hogy van képünk az ő szemén át is arról, ahová rendeltettünk.” (Illyés Gyula) 125 éve, 1889. január 28-án született Diener-Dienes Rudolf festőművész. Munkás gyermekkor volt az osztályrésze. Borbélynál, nyomdában, paszománykészítőnél inaskodott, hogy a keresett pénzből 1909-ben a fővárosba utazva az iparrajziskola után beiratkozhasson az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamára. 1910 és 1913 között a Képzőművészeti Főiskolán három éven át Ferenczy Károly tanítványa volt. 1911-től kezdve rendszeresen kiállított. 1917-ben az Iványi Grünwald Béla által vezetett kecskeméti művésztelepen, majd a Haris-közi szabadiskolában Rippl-Rónait Józseftől tanult. 1919-ben a nyergesújfalui művésztelepen és a kecskeméti művésztelepen dolgozott; Kecskemét városa számára kétkoronás szükségpénzt tervezett.
Diener-Dienes Rudolf: Később külföldön – Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Angliában – járt tanulmányúton. Művészetére legnagyobb hatással az 1924 és 1931 közötti franciaországi tartózkodása bírt, amikor Párizsban élt, de Bretagne-ban és Normandiában is megfordult. 1931-ben – abban a reményben, hogy Magyarországon könnyebben fog boldogulni –hazaköltözött Budapestre. Az újrakezdés azonban nem volt könnyű. 1932-ben a kassai Kaszinóban rendezett egy kiállítást, ahol pénz helyett anyaggal, festékkel és vászonnal fizettek, de ez is segítséget jelentett ahhoz, hogy dolgozni tudjon. A már addig is franciás festészetet gyakorló Diener-Dénes további munkásságát végérvényesen meghatározták a Párizsban töltött évek, és ezt az 1937-ben, a Fränkel Galériában rendezett kiállítás is igazolta. Péter András művészettörténész szerint: „Onnan hozta magával először is a kép autonómiájába vetett meggyőződését, amely a párisi modern festők s így az ő számára is lehetővé tette a természet hűséges ábrázolásától való elszakadást, egy absztrakciós törekvést, amely a formákat nem a látható valóságnak, hanem egyedül és kizárólag a kép törekvéseinek veti alá.”
Diener-Dienes Rudolf: Páris 1944-ben megszökött a deportálási menetből, és Hatvanból gyalog jutott vissza Budapestre. A pesti gettó egyik pincéjében, az éhhalál szélén érte meg a felszabadulást. Fia és lánya életét Kmetty János és Szőnyi István családja, illetve Dési-Huber István özvegye mentette meg. A szabadság azonban csak rövid ideig tartott, és a szovjet mintára létrejövő kommunista diktatúra háttérbe szorította mindazokat, így őt is, akik nem akartak kiszolgálói lenni. Míg 1946-ban másodszor is megkapta a Szinyei Társaság díját, és 1947-ben még sor kerülhetett életében rendezett utolsó egyéni kiállítására, a következő évek zaklatásokat és művészi létezésének elhallgatását hozták. Egy napon hiába várta felesége a szentendrei állomáson, hazafelé tartva, a buszon szívroham érte. Diener-Dienes Rudolf: Önarckép Diener-Dénes Rudolf főként posztimpresszionista jellegű tájképeket és csendéleteket festett. Intim szobabelsőit, lírai városképeit, bensőséges csendéleteit és portréit olajfestékkel hozta létre, e mellett az akvarell- és pasztelltechnika kiváló mestere is volt. Emlékkiállítását 1968-ban rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Halálának huszadik évfordulójára életművét összegző monográfia jelent meg. Munkái gyakran szerepelnek budapesti aukciókon. Családja művészete bemutatására Toulouse-ban emlékházat működtet. (Források: *artportal.hu *Csodaszarvas műkereskedelmi portál *Kortárs Magyar Művészeti Lexikon) |
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||