főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2024. november 21.
   

PARTNEREINK



KTV

Synergic Kft.


Termostar Kft.

  



 

A HÉT MŰVÉSZE: Diener-Dénes Rudolf festőművész125

 „Büszkesége a magyar szellemi világnak, hogy ennek a nem erre a világra való léleknek a műve végül is oly életerősen világra jött, hogy van képünk az ő szemén át is arról, ahová rendeltettünk.” (Illyés Gyula)

125 éve, 1889. január 28-án született Diener-Dienes Rudolf festőművész. Munkás gyermekkor volt az osztályrésze. Borbélynál, nyomdában, paszománykészítőnél inaskodott, hogy a keresett pénzből 1909-ben a fővárosba utazva az iparrajziskola után beiratkozhasson az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamára. 1910 és 1913 között a Képzőművészeti Főiskolán három éven át Ferenczy Károly tanítványa volt. 1911-től kezdve rendszeresen kiállított. 1917-ben az Iványi Grünwald Béla által vezetett kecskeméti művésztelepen, majd a Haris-közi szabadiskolában Rippl-Rónait Józseftől tanult. 1919-ben a nyergesújfalui művésztelepen és a kecskeméti művésztelepen dolgozott; Kecskemét városa számára kétkoronás szükségpénzt tervezett.

 Diener-Dienes Rudolf:
Kecskeméti cigányputrik

Később külföldön – Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Angliában – járt tanulmányúton. Művészetére legnagyobb hatással az 1924 és 1931 közötti franciaországi tartózkodása bírt, amikor Párizsban élt, de Bretagne-ban és Normandiában is megfordult. 

1931-ben – abban a reményben, hogy Magyarországon könnyebben fog boldogulni –hazaköltözött Budapestre. Az újrakezdés azonban nem volt könnyű. 1932-ben a kassai Kaszinóban rendezett egy kiállítást, ahol pénz helyett anyaggal, festékkel és vászonnal fizettek, de ez is segítséget jelentett ahhoz, hogy dolgozni tudjon. A már addig is franciás festészetet gyakorló Diener-Dénes további munkásságát végérvényesen meghatározták a Párizsban töltött évek, és ezt az 1937-ben, a Fränkel Galériában rendezett kiállítás is igazolta. Péter András művészettörténész szerint: „Onnan hozta magával először is a kép autonómiájába vetett meggyőződését, amely a párisi modern festők s így az ő számára is lehetővé tette a természet hűséges ábrázolásától való elszakadást, egy absztrakciós törekvést, amely a formákat nem a látható valóságnak, hanem egyedül és kizárólag a kép törekvéseinek veti alá.” 

  Diener-Dienes Rudolf: Páris
 A kiállításnak nagy visszhangja volt, több dicsérő kritika is megjelent róla, többek között Oltványi-Ártinger Imre és Kassák Lajos tollából. „Diener-Dénes festői felfogása a francia impresszionizmus, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolódik, anélkül azonban, hogy a legkevésbé magán viselné az iskolásság bélyegét” - tudósított Kassák Lajos a Munka hasábjain megjelenő írásában, majd később így folytatta esszéjét: „Nem felfedező és nem úttörő egyéniség, de par excellence festő, expresszív, színgazdag. Vonatkozásainak szálait legvilágosabban Cézanne-hoz vezethetjük vissza. [...] képein soha semmi sincs a dologiság szűk korlátjai közé szorítva. Festészetének lényege nem a tárgyi ábrázolás, hanem a tárgyaktól kapott hangulat emlékképpé alakítása. Nem transzponálás, hanem transzformálás a lélekben.” A kiállítást követően Diener-Dénes elnyerte a Szinyei Társaság tájkép-díját is. Műveit kezdték vásárolni, és könnyebb éveknek nézhetett volna elébe, ha nem lép közbe a történelem.

1944-ben megszökött a deportálási menetből, és Hatvanból gyalog jutott vissza Budapestre. A pesti gettó egyik pincéjében, az éhhalál szélén érte meg a felszabadulást. Fia és lánya életét Kmetty János és Szőnyi István családja, illetve Dési-Huber István özvegye mentette meg. A szabadság azonban csak rövid ideig tartott, és a szovjet mintára létrejövő kommunista diktatúra háttérbe szorította mindazokat, így őt is, akik nem akartak kiszolgálói lenni. Míg 1946-ban másodszor is megkapta a Szinyei Társaság díját, és 1947-ben még sor kerülhetett életében rendezett utolsó egyéni kiállítására, a következő évek zaklatásokat és művészi létezésének elhallgatását hozták. Egy napon hiába várta felesége a szentendrei állomáson, hazafelé tartva, a buszon szívroham érte.

Diener-Dienes Rudolf: Önarckép

Diener-Dénes Rudolf főként posztimpresszionista jellegű tájképeket és csendéleteket festett. Intim szobabelsőit, lírai városképeit, bensőséges csendéleteit és portréit olajfestékkel hozta létre, e mellett az akvarell- és pasztelltechnika kiváló mestere is volt. Emlékkiállítását 1968-ban rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Halálának huszadik évfordulójára életművét összegző monográfia jelent meg. Munkái gyakran szerepelnek budapesti aukciókon. Családja művészete bemutatására Toulouse-ban emlékházat működtet.

(Források:  *artportal.hu  *Csodaszarvas műkereskedelmi portál  *Kortárs Magyar Művészeti Lexikon)

Aktuális lapszámunk tartalma:

A schwechati csata egyik áldozata

A református főgimnázium egykori igazgatója

A hírös város legendás sebésze

Kecskemétre menekült az iskola elől

Félt a közönytől, a se-se emberektől


Aktuális számunk



Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.
2023. január 31.
2023. február 28.
2023. március 31.
2023. április 30.
2023. május 31.
2023. június 30.
2023. július-augusztus
2023. szeptember
2023. október
2023. november
2023. december
2024. január
2024. február
2024. március
2024. április
2024. május
2024. június


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu