150 éve, 1859. április 1-jén született Vikár Béla folklorista, műfordító, az MTA tagja, a La Fontaine Társaság elnöke, az országgyűlés jegyzője. Már az 1870-es évek végétől népmesék és népdalok szövegeit jegyezte le gyorsírással. 1896 karácsonyán Borsod vármegyében kezdte el, Európában egyedülálló módon, fonográfra rögzíteni a népdalokat. 1900-ban a Párizsi Világkiállításon megrendezett Ethnográfiai Kongresszuson ismertette módszereit és eredményeit. A nemzetközi etnográfia is számon tartja ettől kezdve. Gyűjtései során mintegy hétezer dalt, köztük kecskeméti és bugaci énekeket rögzített. 1896-tól a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára volt. 1909-ben lefordította a Kalevalát, amelynek szövegét felhasználva komponálta Kodály a Bicinia Hungarica néhány kis darabját és Vejnemöjnën muzsikál című kórusművét.
Dr. Ittzés Mihály, a kecskeméti Kodály Intézet tanára, a Magyar Kodály Társaság társelnöke szerint
"Vikár Béla óriási hatással volt Kodály Zoltánra. A Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán dolgozott, s ebben az időben Kodály egyetemi hallgatóként számos alkalommal felkereste. 
Vikár felvételeiből Kodály többet lejegyzett, majd 1905-ben maga is elkezdte a népdalgyűjtést. Kodály írásaiban gyakran hivatkozott Vikár Bélára, és születésének centenáriumán - személyes emlékeit is összefoglalva - méltatta folklorisztikai munkásságát."
Vikár Béla folklórgyűjtő-úton (1900)
(
Forrás: *Újfalussy József: Bartók Béla-Kodály Zoltán: Magyar népdalok énekhangra zongorakísérettel *Wikipédia, a szabad enciklopédia)
