A feltaláló zoológus100

100 éve, 1914. február 1-én hunyt el Perényi József tanár, zoológus. 1855. március 5-én, Aszódon született, ahol apja, Szukáts Pál női szabómester volt. Családjával 1865-ben Pestre költözött, középiskoláit már a fővárosi evangélikus gimnáziumban végezte. A budapesti egyetem bölcsészkarán 1881-ben szerzett tanári oklevelet természetrajzból és földrajzból. Részt vett az egyetemi élet mozgalmaiban is: az olvasókör másodtitkárának, a bölcseleti segítő-egyesület pénztárosá- nak választották meg. Több nép- gyűlésen mint jegyző szerepelt.

Perényi József legfontosabb műve

A közoktatásügyi minisztérium segélyezésével külföldi tanulmányutakat tett. 1883-ban Berlinben, 1884-ben Nápolyban, a Stazzione Zoologica magyar asztalánál fejlődéstani búvárlatokkal foglalkozott, míg 1888-ban Németországban, Svájcban, Franciaországban és Londonban a természetrajzi gyűjteményekkel ismerkedett meg. Évekig a budapesti orvosi karnál a leíró boncolástant és fejlődéstant hallgatta. Mihalkovics Géza tanár mellett mint tanársegéd működött, és fejlődéstanból több alkalommal az egyetemi előadásokban helyettesítette. Később az újonnan felállított antropológiai tanszék tanársegéde lett, ahol Török Aurél tanár mellett antropológiai ismereteit bővítette.

Középiskolai tanári munkáját a budapesti V. kerületi magyar királyi állami főreáliskolánál kezdte, Borbás Vincze tanárt helyettesítette. 1887 szeptemberétől 1897-ig a kecskeméti állami főreáliskola rendes tanára volt. Ezt követően haláláig ugyanezen tárgyakat a budapesti VI. kerületi állami főreáliskolában tanította. A szőlőművelés és rovarirtás terén több találmánya volt: szőlőültető fúró, hármas gyümölcsszedő kosár, szőlőszállító vagon, venyigevágó gép, palacktöltő készülék, rovarirtó tölcséres zacskó, rovarirtó tálca. Jelentős eredményeket ért el a szövet- és fejlődéstani vizsgálatokban, a kutatásban használatos rögzítő folyadékot róla nevezték el. Ismert a Perényi-féle mikroelektron készülék is.

Irodalmi működését 1876-ban a napi sajtóban kezdte meg: ismeretterjesztő tárcái a Fővárosi Lapokban, a Honban, az Egyetértésben és a Budapestben jelentek meg. Kecskeméti évei alatt a szőlőműveléssel nem csak a gyakorlatban foglalkozott, cikkeit a Borászati Lapok és a Gyümölcskertész is közölte. Írásait később a Zoolische Anzeiger és a Zeitschrift für wissenschaftliche Mikroskopie külföldi kiadványok is közzé tették. Akadémiai értekezései a Mathematikai és Természettudományi Értesítőben jelentek meg.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)