|
|
A fáradhatatlan közszolga 75
„Nemes egyéniségével, emelkedett gondolkodásával, emberszeretetével, szorgalmas munkában eltöltött életével, a köz javára kifejtett eredményes tevékenységével széles körben megnyerte polgártársai osztatlan becsülését, tiszteletét és szeretetét. Mélyen sújtott családján kívül barátainak, tisztelőinek hatalmas tábora veszi körül igaz részvéttel ravatalát” – írta gyászjelentésében a Kecskeméti Lapok. Szappanos Sándor 1957. június 27-én Szadán született, ahol édesapja református lelkészként szolgált. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Kecskeméten és Budapesten végezte. Iskoláit befejezve 1882-től egy kecskeméti ügyvédi irodában dolgozott, majd atyja halála után hat évig gazdálkodott. Hivatali munkáját 1890-ben kezdte meg. Előbb Vámos Béla főkapitány fogalmazójaként, majd aljegyzői minőségben Lestár Péter polgármester, illetve Fekete István helyettes polgármester mellett dolgozott. 1903-ban árvaszéki ülnök, később árvaszéki elnök lett, innen vonult nyugdíjba 1921-ben. Fáradhatatlan közszolgának ismerték. Ő alapította meg a református kollégiumi önképzőkört, a gyorsírókört és a Korcsolyázó Egyletet. Tevékenyen részt vett az önkéntes tűzoltóság szervezésében, rövid ideig a parancsnoki teendőket is ellátta. Beválasztották a város törvényhatósági bizottságába is. Emellett tanácsosi feladatokat vállalt a református egyházban, de tagja volt az Uri Kaszinónak, a Gazdasági Egyesületnek és a Kollégiumi Diákegyesületnek is. Szappanos Sándor példás családi életet élt. 1893-ban Szalontay Jolán tanítónővel kötött házasságot. Nyolc gyermekük született, közülük azonban csak hatan érték meg a felnőttkort. Sok időt töltött velük, szívesen mesélt nekik gyermekkoráról. „Édesapám kicsi korában hallgatni szerette a meséket, felnőtt korában pedig mondani”- írta róla később egyik gyermeke. „Örökké elbeszélt, poétalelkű előadó volt. Azt magyarázták nekem róla egykor az öreg Szappanos bácsik, hogy: «Apád az ő apjától örökölte az ügyes előadói készséget, mert apja mindenki által ismert, kiváló szónok volt.» - Persze hivatása volt a prédikáció, édesapám pedig magánszórakozásból végezte. De mindketten lebilincselték szavaikkal a hallgatóságukat.” Az egyik tréfás történet kecskeméti gimnazista korában esett meg vele. Egy nap nehéz latindolgozatot kaptak feladatul, amelyet otthon kellett megírniuk. S mivel az ifjú diák sehogy se boldogult, hát apja segített neki. Másnap tanára a katedra dobogóján komoly arccal, ünnepélyes hangon jelentette be: „A legkiválóbb latin dolgozata van az öreg Szappanos Sándor nagytiszteletű úrnak.” Az első világháború alatt és után sok csapás érte. Egyik fia, mint huszárzászlós hősi halált halt, másik fia pedig a háborúban szerzett súlyos betegség következtében hunyt el. Nyugdíjba vonulását követően ő maga is sokat betegeskedett. „Meggyötört, fáradt testét többször adta operációnak, azonban hiába volt minden, nem tudták megtartani az életnek, övéinek” – állt a Kecskeméti Közlönyben megjelent nekrológban. 1934. január 16-án hunyt el. Temetésén Zimay Károly polgármesterrel az élen megjelent a város teljes tisztviselői kara, a református egyház presbitériuma és szinte valamennyi helyi testület, egyesület, hivatal és intézmény képviseltette magát. A Kremán Sámuel vezette nagykántus éneke után dr. Hetessy Kálmán református lelkész hirdette a vigasztalás igéjét és állította követendő példaként „Szappanos Sándor Istenfélelemben, család-, haza-, egyház-, város- és emberszeretetben, szorgalmas munkában eltöltött életét”. |
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||