„Igazi örömünkre szolgált, hogy megtekinthettük a tárlókban kiállított egyházi relikviákat. Köszönjük a szándékot és a szorgalmat, amely megajándékozta Kecskemétet ezen új kiállítóhelyiséggel” - írta 1983 júniusában a múzeum vendégkönyvébe egy házaspár. Azokban a napokban különleges eseményt ünnepelt a hírös város. Június 20-án ugyanis egyházművészeti múzeumot avattak Kecskeméten, s ez bizony abban az időben meglehetősen ritkán fordult elő. Ünnepi beszédében dr. Tóth Károly püspök is kiemelte: „Többszörös örömet jelent számunkra, hogy Debrecen, Sárospatak és Pápa után Kecskeméten is van református egyházművészeti múzeum.” A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma azzal a céllal jött létre, hogy látogatóival megismertesse a magyar kálvinista gyülekezetek életét.

A Ráday Múzeum előbb az Új-, napjainkban pedig az Ókollégium épületében található. Gyűjtőterülete az egyházkerület (Duna-Tisza köze, Dél-Dunántúl) egészére kiterjed. Elsősorban adományok révén gyarapodó anyaga jelenleg több mint 10.000 leltári egységet számlál. A múzeum évszázadokat átölelve, a hazai reformáció kezdeteitől mutatja be a gyülekezetek ízlésvilágát, tárgykultúráját, puritánságát és mértéktartással párosuló díszítő kedvét. A kiállított tárgyak, ereklyék a hajdan volt nemzedékek küzdelmét, igyekezetét és hitét közvetítik a látogatók számára. Láthatók itt a református templomok fontosabb berendezési tárgyai: úrasztala, szószék, padelők, festett famennyezetek, perselyek és a református hit szerinti két sákramentum, a keresztség és az úrvacsora kiszolgáltatásának eszközei. Az úrvacsorai bortartó kannák, kelyhek, poharak, tányérok, az úrasztali terítők és a keresztelő kannák, tálak hű tükrei koruk iparművészetének, az azokat megrendelő-befogadó vallási közösség ízlésének és anyagi lehetőségeinek.

A Ráday Múzeum anyagában helyet kaptak a Szegedről idemenekült, Kecskeméten céhbe szerveződő ötvösök munkái is. A kálvinista hitükre büszke mesterek saját stílust alakítottak ki, a műhelyeikből kikerült kelyhek kevésbé díszesek, azonban meglehetősen sok tárgyföliratot hordoznak. Legfontosabb munkáik többsége, mintegy 20 ötvösremekmű a múzeum legértékesebb darabjai.

A Ráday Múzeumban az egyházművészeti gyűjtemény mellett két jelentős magángyűjtemény is megtekinthető. Fuxreiter András védett ásványgyűjteménye állandó és időszaki bemutatókkal várja az őslénytani leletek, kőzetek, ásványok iránt érdeklődőket, míg Hanga István órásmester anyagában a toronyóra-szerkezetektől a zseb- és karórákig szinte minden időmérő szerkezet képviselteti magát.

„Az értékes gyűjteményt még jobban kiemeli a nagy hozzáértéssel és szépérzékkel megvalósított rendezés. Gratulálunk és köszönjük az élményt.” - áll Kondor Katalin bejegyzése a vendégkönyv egyik első oldalán. Évente átlagosan 10 ezer látogató, köztük számos hazai és külföldi közéleti személyiség, egyházi vezető tekintette meg a Ráday Múzeum anyagát. A canterbury érsek elismerő mosolya épp úgy biztatást jelentett a múzeum dolgozói számára, mint a vendégkönyv egy másik üzenete: „Isten adjon erőt és áldást, hogy a múlt a jelennek, s a jövendőnek adhasson tanítást.”



Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma
Kecskemét, Kálvin tér 1.
Tel./fax: 76/486-226
Web: www.radaymuzeum.hu
E-mail: klenodium@gmail.com



A gyűjtemény alapítója Ráday Pál 275 éve, 1733-ban hunyt el. II. Rákóczi Ferenc fejedelem titkára, majd kancelláriájának igazgatója volt. E tisztségeiben eljárva ő öntötte formába a nagyfejedelem leveleit, politikai kiáltványait is, így az ő keze munkája Rákóczi híres Recrudescunt… kezdetű kiáltványa az európai népekhez. A református vallású, köznemes Ráday Pál a szabadságharc bukása után itthon maradt és megszerzett tapasztalatait elsősorban egyháza, hitsorsosai számára kamatoztatta. Ezért 1712-ben ráruházták az első ízben őáltala betöltött egyetemes főgondnoki tisztet. Ráday Pál vetette meg a később oly híressé vált könyvgyűjtemény alapjait. Nemcsak gyűjtött, hanem írt is könyveket. Leghíresebb munkája a „Lelki hódolás…istenes új énekekkel” című imádságos könyve, amely számos kiadást ért meg.
Fia, Gedeon apja nyomdokain haladva jelentősen bővítette a könyvtárat, amely így a korszak legjelentősebb közép-európai köznemesi könyvtárává lett. A Ráday-család által létrehozott gyűjtemény 1859-ben került a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonába.