A balsikerű színidirektor125
1868 őszén új színház épült Kecskeméten. A Halasi-nagy utca 12-13. számú saroktelken kialakított teátrum még el sem készült teljesen, Miklósy Gyula személyében már jelentkezett rá az első igazgató. Az 1868/69-es évadban 105 előadást tartott, főképp drámát és vígjátékot. Munkáját azonban nem sok siker övezte, az akkor alapított „Kecskeméti Lapok" panaszolta is, hogy üres a nézőtér.
1982-től Miklósy Gyula ismét Kecskeméten rendezett. Operettek mellett Zola-ciklust is tartott. Előadták A pálinkát, a Nanát és A aNana leányát. Helybeli szerzők darabjait is műsorra tűzte, illetve gyermekeivel gyermekelőadásokat szervezett, egyszóval leleményesen tudta a közönséget a színházba csalogatni.
1883 nyarán megkísérelte az állandó kecskeméti színházat megalapítani. A vasútállomás mellé nyári színházat építtetett, de tönkrement. Az építésvállalkozó adósságai fejében lefoglaltatta pénztárát. Miklósy nem tudta kifizetni a Nemzetiből vendégszereplő Helvey Laura gázsiját. A keletkezett nagy botrány elsodorta igazgatói érdemeit. A Kecskeméti Függetlenségi Párt politikai és közművelődési közlönye, a Kecskemét így jellemezte a kialakult helyzetet: „November 3-án, szombaton este felgördült a függöny és a téli évad üres házzal, teli reménységgel kezdetét vette. Igazán bámulatos energiával és anteusi erővel kell megáldva lenni Miklósy lelkének, hogy a sors által annyiszor földhöz vágva, a balsikerek által annyira üldözve, újra talpra álljon és még mindig hinni tudja azt, hogy betöri Kecskeméten a részvétlenség csonttá fagyott jegét.”
A közönség nélkül azonban hiábavalónak bizonyult Miklósy erőfeszítése. A társulat 125 éve, 1883. november 28-án tartotta meg utolsó előadását. Az eladósodott színigazgató Völgyi Györgynek engedte át a színház bérleti jogát, ő maga pedig társulata egy részével Halasra ment.
(Forrás: *Liszka Béla: A kecskeméti színház és színészet múltja)