100 éves a Kecskeméti Művésztelep II.100

Kecskemét városképét alapvetően a szecesszió határozza meg. A főtér épületein jól tanulmányozhatóak a szecesszió különböző irányai és korszakai. Ezek közül a „legmodernebb” felfogású, a kortárs nemzetközi építészet irányzataihoz szervesen illeszkedő irányt az ún. „Fiatalok” elnevezésű csoport képviselte, amelynek tagjai többségében 1906–1908-ban végeztek a budapesti Műegyetemen. E csoportból Mende Valér mellett különösen a Jánszky–Szivessy páros munkássága kötődik jelentős alkotásokkal Kecskeméthez. Mindketten 125 éve, 1884-ben születtek.

Jánszky Béla
Jánszky Béla 1906-ban diplomázott, fő művei közé a Kós Károllyal közösen jegyzett zebegényi római katolikus templom tartozik. Jánszky az 1911-es földrengés után Kecskemét újjáépítését irányította. A komoly szakirodalmi tevékenységet is folytató építész valószínűleg még 1910-ben társult a tanulmányait Budapest után Berlin-Charlottenburgban, majd Münchenben folytató Szivessy Tiborral. Szinte egy időben három munkájuk is volt városunkban. A még túlnyomórészt beépítetlen Rákóczi úton 1911 decemberében kapott lakhatási engedélyt az egykori Városi (Úri) Kaszinó és a Gazdasági Egyesület Székháza. Az épületpár építészeti megoldásai, homlokzati kiképzése természetesen a „Fiatalok” törekvéseit tükrözi (pl. aszimmetria, koporsófedél lezárású és többszörösen osztott kialakítású ablakok, népi eredetű ornamentikával díszített fafaragványok, sima magas oromfa-lakhoz kapcsolt meredek nyeregtetők), melynek alapjairól a későbbiekben így írt Jánszky: „Közelebb jutottak a magyar nép lelkéhez. Olyan anyagokat, olyan építészeti elemeket használnak fel, amilyeneket a magyar nép évszázadok óta használt már, tehát amelyeken ki is alakulhatott és tökéletesíthető volt a magyar formaképzés mikéntje.” Az építészek a Kecskeméti Művésztelep tagjai voltak, így nem meglepő, hogy épületeik díszítésében a kolónia képző- és iparművész tagjai is részt vettek. A kaszinó esetében Iványi Grünwald Béla például kívül is (a főhomlokzat hármas oromzatára festett és sajnos elpusztult allegorikus kompozícióival) és belül is (a díszterem Uzsonna című pannójával) gazdagította az épületet. A zárópárkány plasztikai díszítését Kisfaludi Strobl Zsigmond, míg az enteriőrt, köztük a nagyterem dekorációját Falus Elek (a díszítőfestés kivitelezésében Herman Lipót segítette) készítette.

Szivessy Tibor

1910-1912 között épült fel a katolikus egyház II. bérháza a Nagytemplommal szemben, amelyet azonban sajnos 1964-ben lebontottak. A kétemeletes, három lépcsőházas saroképületben a 16 bérlakás mellett egykor többek között a Szentháromság Gyógyszertár működött. Kisfaludi Strobl homlokzati szobrokkal (Árpád-házi szentek és Szent Miklós, ma a Sarlós Boldogasszony-kápolna közelében kaptak új elhelyezést), míg Iványi Grünwald (a Hit-Remény-Szeretet a középső oromzaton) és Bornemisza Géza (a katolikus egyház címerét vivő két angyal ugyanott) falképekkel ékesítette az épületet.

        Művésztelepi festőműterem
A Műkertbe tervezték a szintén 1910 és 1912 között felépült művésztelepi épületegyüttest. A hat művészvilla (az egyik lakója maga Jánszky volt) homlokzati kiképzése - a három hatalmas ablakkal egy oldalról megvilágított, 1944-ben elpusztult festőiskola és a nagy közös műterembérház építészeti megoldásai - itt is az említett jellegzetességekkel rendelkezik. Íme, egy jellegzetes kortárs reflexió (Dimitrino, Művészet, 1915): „Nem tagadhatjuk azonban, hogy első pillanatra e villacsoport oly benyomást kelt, amit London valamely kertes elővárosának lakója ismerősként üdvözölne ugyan, de másként meglepődve venne tudomásul. A hatás inkább távoli, idegen, mint otthonos. Már t. i. éppen abban a városban, amely barack-kereskedelmével be van ugyan kapcsolva a nemzetközi forgalomba, de amely agrárnépének tempóival, szokásaival, lelkével, nótázásával sűrűvérű ősökre üt. Azon a földön, amelynek atmoszférájában még mesélik Lehel kürtjének varázsát: este, a sík messzeségből mintha még hangjait hozná a szél e mondabeli kürtnek.” A szerző kritikája némiképpen jogos, ugyanis párosunk a hasonló elveket valló pályatársaikkal együtt felhasználták a kortárs angol és finn tapasztalatokat is.

ifj. Gyergyádesz László
művészettörténész

(Forrás:  *ifj. Gyergyádesz László–Iványosi-Szabó András–Iványosi-Szabó Tibor–Lovas Dániel: Kecskemét)