Ma történt2016. augusztus 23.

260 éve, 1751. augusztus 23-án született Csekey János református lelkész. Kecskeméten kezdte tanulmányait, majd 1775-től Debrecenben folytatta. Hat év múlva, a teológia elvégzése után, ugyanott a retorika oktatásával bízták meg. Ezt követően két évig Mezőtúron tanított, majd több külföldi egyetem — Marburg, Frankfurt, Erlangen - hallgatója volt. Az új ismereteket könnyen magáévá tehette, mert latinul és németül jól beszélt, sőt francia tudása sem volt elhanyagolható. Visszatérve, Kecskeméten segédlelkész, 1789-től pedig bölcskei prédikátor lett. 1794-ben egyházmegyei ülnökké és pénztárnokká választották.  1803-ban már az alesperesi,  1825-től haláláig pedig a Tolnai Egyházmegye esperesi tisztét töltötte be. Bolyó Máriával kötött házasságából 4 lánya született, közülük a legfiatalabbik, Klára 1823-ban Ötvös Sándor madocsai lelkész felesége lett, aki 1845 és 1868 között apósát követte az esperesi székben.

Csekey János nagy tiszteletnek örvendett mind a reformátusok, mind a katolikusok körében. Kortársa, Dóczy József plébános is elismerőleg szólt róla. Ezen felül nem elhanyagolható szakírói munkássága sem, hiszen Pesten 1820-ban és 1831-ben, azaz kétszer is kiadták Oskolai káté a helvét vallású nagyobb tanulók számára című művét, amely a Dunamelléki Egyházkerület által koszorúval kitüntetett alkotás lett. Kiépítette az egyházszervezetet a 12 tagú presbitérium életrehívásával, és a megerősödött gyülekezetet összefogta az új templom létrehozására, amelynek elkészültét betegsége miatt már nem érhette meg. Az agg lelkipásztor 94 éves korában, halála előtt egy héttel még vezette az anyakönyveket. Klasszicista stílusú síremléke ma is látható a bölcskei református temetőben.
(Forrás:  *Pongrácz Gábor: Adatok a bölcskei katolikus és református egyház történetéhez)

90 éve, 1926. augusztus 23-án született Hernádi Gyula költő, író, forgatókönyvíró. 1944-ben érettségizett, majd a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. Az egykori bencés diák leventeként a második világháború utolsó éveiben a frontra került. 1945-ben esett orosz hadifogságba, ahonnan két évvel később térhetett csak haza. Népi kollégista lett, többféle egyetemi tanulmányba fogott, de egyiket sem fejezte be. 1950-ben otthagyta az orvosi fakultást, közgazdasággal kezdett foglalkozni. Mielőtt szabadúszó író lett, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkatársaként tevékenykedett.

Szépirodalmi pályáját 1955-ben költőként kezdte, de ismertté leginkább az orosz hadifogságot feldolgozó, Deszkakolostor című novelláskötetével és a Péntek lépcsőin című regényével vált. Az 1950-es évek végén a Belvárosi Kávéház írói asztaltársaságának egyik meghatározó személyisége lett. Hernádi egyike volt a realizmustól elforduló parabolikus irodalom honosítóinak, amiért sok támadás érte. Az 1960-as évek végén viszont - másokkal szemben - kitartott a politikai-történelmi példázat mellett (Sirokkó, 1969, Az erőd, 1971, Vörös rekviem, 1975). Tőle származik az elgondolkodtató mondás: "Minden embernek megvan az alapvető boldogságérzete, csak nem veszi észre."

Hernádi Gyula és Jancsó Miklós                                

Legnagyobb sikereit a (jórészt Jancsó Miklós számára írt) filmforgatókönyveivel aratta (Oldás és kötés, 1963, Szegénylegények, 1965, Csillagosok, katonák, 1967). Később a horror és a sci-fi eszközeit is felhasználta (Hasfelmetsző Jack, 1982, Drakula, 1983, Frankenstein, 1984).

1983-tól két évadon át a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője volt. 1981 és 1989 között a Magyar Írók Szövetségének választmányi tagjaként, 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének elnökeként tevékenykedett. 1991-ben a Boldogság Párt elnökévé választották. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Hernádi Gyula
(Fotó: Szebeni András - 1995)

Hernádi Gyula 1976-ban József Attila-díjban részesült, 1996-ban alternatív Kossuth-díjat, ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapott. 1999-ben állami Kossuth-díjjal tüntették ki.
(Forrás:  *MTI)