NAPRÓL NAPRA2017. február 1-28.

február 1.

60 éves Kuna Lajos tanár, karmester, igazgatóhelyettes. 1957. február 1-jén Kecskeméten született. 1971-től 1975-ig Szegeden, a Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskola harsona szakán, 1975-től 1978-ig szintén a napfény városában, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola harsona - rézfúvós hangszerek – szolfézs szakán tanult. Később Budapesten, a Művelődési Intézetben felsőfokú fúvószenekari karnagy, a BME TTK-n közoktatás vezetői diplomát is szerzett, de a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának harsona szakát is elvégezte. 1976-tól a Szegedi Nemzeti Színház zenekari tagja volt. 1979 óta Kecskemétem, az M. Bodon Pál Zeneiskola rézfúvós tanára. 1979 és 2000 között a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarban, 1979 és 1988 között a Kecskeméti Rézfúvós Kvintettben, 1980 és 1990 között a Kecskeméti Régizene Együttesben játszott. 1980 óta a Kecskeméti Ifjúsági Fúvószenekar karmestere. 1990-től a Family Brass, 1997 óta a Fourtissimo együttes tagja, művészeti vezetője. 2004 óta a Líra Zeneiskola igazgatóhelyettese, furulya és rézfúvós tanára. A rézfúvós „anzatz” specialistájának tartják. Tanári hitvallása: türelem, szorgalom, szeretet és állandó megújulás. Tanításában, vezetésében ötvözi a német-porosz alapokat, a precizitást, az amerikai felszabadultságot (Edwin E. Gordon) és a magyar temperamentumot, muzikalitást (Kodály). Számos szakmai elismerés birtokosa: Nívódíj (Family Brass, Barcs – 1993), Passau Város Különdíja (Family Brass, 1995), Interforum Talentov I. díj, Nagydíj (Pozsony – 1996, 1998), Bács-Kiskun Megyei Prima Díj (Fourtissimo, 2005), Kiemelt Arany Diploma (Kecskeméti Ifjúsági Fúvószenekar – 1992, 2011), Bács-Kiskun Megye Közművelődéséért Díj (2004).
(Forrás:  *Ki kicsoda Kecskeméten)

február 2.

75 éve, 1942. február 2-án hunyt el Szakács Andor író, újságíró. Kecskeméten született 1877 novemberében. Budapesten jogot tanult. Újságírói pályáját a függetlenségi párti Magyarországnál kezdte. 1899 és 1902 között a Szegedi Napló munkatársa volt. 1902-tól a Szeged és Vidéke, 1906-tól a Szegedi Újság című lapokat szerkesztette. Szintén szerkesztőként részt vett a Szegedi Krónika című szépirodalmi, művészeti és társadalmi havi folyóirat munkájában is. 1907-től a fővárosban dolgozott: a Budapesti Hírlap, Az Est munkatársa, az Otthon Írók és Hírlapírók Körének titkára, a Magyarország szerkesztője volt. 1917-ben Virradat címmel új lapot indított. A Friedrich-kormány sajtófőnöki feladait is ellátta. 1926-től 1933-ig a Mai Nap, 1935-tól a Független Kisgazda felelős szerkesztője volt. 1931-ben kisgazdapárti programmal országgyűlési képviselő lett. Rendszeresen jelentek meg szépirodalmi írásai is.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Katona József Megyei Könyvtár)

február 3.

130 éve, 1887. február 3-án hunyt el Dobos János református lelkész, egyházi író. 1804. április 14-én, Óbudán született. 1816-ban kezdte meg gimnáziumi tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban. A hírös városban tanára, Nagy István nyitotta meg előtte a klasszikusok örökszép világát, és a magyar irodalom akkoriban legnépszerűbb prózai művével, Dugonics Etelkájával is itt ismerkedett meg. Később több helyen szolgált mint lelkész, élénk tevékenységet fejtett ki egyházának felvirágoztatása érdekében. Az 1847/48-i országgyűlés protestáns lelkésze volt. 1854-től Cegléden működött. Őt választották meg annak a száztagú küldöttségnek a vezetőjévé, amely 1876-ban Kossuthnak vitte Cegléd városa képviselői megbízatását. Sok cikke és egyházi vonatkozású műve jelent meg.

február 5.

75 éve, 1942. február 5-én hunyt el Kováts Andor tanár, jogtudós, lapszerkesztő.

1884. augusztus 28-án Kecskeméten született. Tanulmányait szülővárosában, Budapesten, Münchenben és a kolozsvári egyetemen végezte. Hazatérve több hónapon át a Kecskemét felelős szerkesztője volt. 1906-ban adta ki könyvalakban első nagyobb jogi dolgozatát Az angol és magyar gyülekezési jog párhuzama címmel. 1910-től a kecskeméti jogakadémia büntetőjog-jogbölcseleti tanszékén tanított. 1912 és 1918 között szerkesztette a Kecskeméti Híradót, amelynek vezércikkeiben következetesen ostorozta a közélet radikalizálódását. A Katona József Kör támogatásával életre hívott munkásgimnáziumot is vezette. A munkásság nemzeti irányú továbbképzését szolgáló intézményt egy év alatt munkásegyetemmé fejlesztette. 1920-ban édesapjához hasonlóan ő is a Kecskeméti Jogakadémia igazgatója lett. Többek között neki is köszönhető, hogy a jogi oktatás akkor nem szűnt meg a hírös városban.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1992) 

február 7.

50 éve, 1967. február 7-én hunyt el Neumayer Károly római katolikus lelkész, tanár. Kecskeméten született 1895. november 3-án. Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön végezte. A teológiát Veszprémben kezdte, majd Budapesten folytatta, szentírástudományból szigorlatozott. 1918-ban szentelték pappá. Csóton, azután 4 éven át Siófokon volt káplán. 1922 és 1943 között hitoktatóként dolgozott Veszprémben az angolkisasszonyoknál, az irgalmas-nővéreknél, illetve az állami fiú polgári- és kereskedelmi iskolában. 1943 után hittudományi főiskolai tanár lett, mellette a káptalani könyvtár és levéltár vezetője, egyben középiskolai hittanár is. 1966-ban tiszteletbeli kanonokká választották. Nyári szabadságai idején beutazta szinte egész Európát. Ezekről az utakról részletes beszámolókat írt a Veszprémi Hírlapban. Veszprémben, az irgalmas nővérek kriptájába temették.
(Forrás:  *Veszprémi szemle, 2016)

február 12.

175 éve, 1842. február 12-én hunyt el id. Báthory Gábor református püspök. Solton született 1755. január 26-án. 1768-tól 1775-ig Kecskeméten, majd Debrecenben tanult. Ezt követően tanulmányait németországi és svájci egyetemeken folytatta. Hazájába visszatérve előbb a tassi, azután a dunapataji egyház lelkésze volt. 1796-ban pesti lelkész lett, és esperessé, aljegyzővé, főjegyzővé, majd 1814-ben a dunamelléki egyházkerület püspökévé választották. 1817-ben a göttingai egyetem díszdoktorrá avatta. Gyászbeszédeinek és prédikációinak többsége kéziratban maradt fenn, néhány közülük azonban nyomtatásban is megjelent. Temetésén többek között Tatai András kecskeméti tanár is megemlékezett róla.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

február 15.

125 éve, 1892. február 15-én született Koltay-Kastner Jenő irodalomtörténész, történész, filológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az irodalomtudományok doktora. Középiskoláit Zsolnán és Kecskeméten folytatta, míg egyetemi tanulmányait 1909 és 1913 között mint az Eötvös Kollégium tagja a budapesti tudományegyetemen végezte. 1913-ban bölcsészdoktori, 1919-ben magyar-olasz-francia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1923-ban a budapesti tudományegyetemen „Olasz irodalomtörténet” tárgykörből magántanárrá képesítették. 1924-től a pécsi tudományegyetemen az olasz nyelv és irodalom, 1935-től a római egyetem tanára és a római Magyar Intézet igazgatója volt. Hazatérte után a szegedi tudományegyetemen tanított. Előbb az olasz filológiai, majd 1958-tól a román nyelvek és irodalmak tanszékvezető egyetemi tanára, 1942-43-ban a bölcsészettudományi kar dékánja, 1943-44-ben prodékánja, 1944-ben az egyetem rektora volt. 1944-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává, 1965-ben az Istituto per la storia del Risorgimento (Róma) tiszteletbeli tagjává választották. Szerkesztette a pécsi Pannónia című folyóiratot (1935-37), a római Annuario delľ Accademia d'Ungheria di Roma című sorozatot (1936-39) és a Délvidéki Szemlét (1942). Fő kutatási területei az olasz-magyar irodalmi és történeti kapcsolatok, főként a Kossuth-emigráció itáliai tevékenysége, valamint az olasz irodalom története volt. 1982-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét. Szegeden hunyt el 1985. március 3-án.
(Forrás:  *Magyar Életrajzi Lexikon)

február 21.

75 éves Fabók Gyula képzőművész. 1942. február 21-én Budapesten született. 1965-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Hincz Gyula, Szentiványi Lajos és Barcsay Jenő voltak. 1966-tól állít ki. Feszes kompozíciójú, figuratív jellegű, a formák és a színek viszonyát kutató táblaképei mellett dekoratív zománctáblákat készít. Festményei és tűzzománc kompozíciói több hazai és külföldi kiállításon szerepeltek. Számos intézményt és középületet díszít nagyméretű zománc kompozíciója, így például a Bács-Kiskun Megyei Kórház ebédlőjének falát, Kecskeméten.

 
február 22.

60 éves Dabasi Gábor kertészmérnök. Kecskeméten született 1957. február 22-én. 1975-ben szülővárosában, a Bányai Júlia Gimnáziumban érettségizett, majd 1978-ban a Kertészeti Főiskolán kertészmérnöki oklevelet szerzett. 1978-tól 1980-ig Kecskeméten borászati előadóként, 1980-tól 1981-ig Kiskőrösön pincevezetőként dolgozott. 1981-től 1994-ig a Kecskemétvin borászati osztályvezetője, 1994-től a cég üzletág-igazgatója volt. Részt vett a reduktív borkezelési technológia bevezetésében és az üdítőital-gyártás korszerűsítésében, az alföldi borvidék és borainak népszerűsítésében. 1985-től szőlőtermesztéssel, 1992 óta borkészítéssel is foglalkozik. A kecskeméti Mathiász János Borrend alapítója, nagymestere. A Magyarországi Borrendek Országos Szövetség Marketing Bizottsága tagja, évekig a testület elnöki feladatait is ellátta. Kitüntetése: Pro Vino Érdemérem (2006).
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban?) 

február 28.

75 éve, 1942. február 28-án hunyt el Fehér Bálint Lőrinc bencés szerzetes, pedagógus. Kecskeméten született 1892. március 30-án. Középiskoláit szülővárosában és Győrben végezte, egyetemet Budapesten, teológiát Pannonhalmán hallgatott. 1917-ben szentelték fel. Tanári működését Győrben kezdte el, majd Tihanyban, Sopronban, Bakonybélben, Pannonhalmán, Esztergomban és végül Pápán latin nyelvet, történelmet és gyorsírást tanított. Csak élete utolsó hónapjaiban ment ideiglenes nyugdíjba. "Halála nagy részvétet keltett, mert sokan ismerték szeretetreméltó egyéniségét s nagy tudása mellett őszinte szerénységét" - írta rövid nekrológjában a Pápa és Vidéke. Irodalmi munkája CICERO DE SIGNIS címmel 1930-ban jelent meg.  
(Források:  *Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene  *Magyar Katolikus Lexikon)