160 éve, 1861. március 9-én tartották meg Erkel Ferenc Bánk bán című operájának ősbemutatóját Pesten.

A bemutató előadás színlapja
(Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára)

A legnagyobbnak ítélt magyar történelmi dalmű Katona József tragédiája alapján készült, szövegkönyvét Egressy Béni írta. A bemutatón a szerző vezényelt, a címszerepet Ellinger József, Gertrudist Hofbauer Zsófia, Melindát a kor népszerű operacsillaga, Hollósy-Lonovics Kornélia, míg Petur bánt Füredi Mihály énekelte. Az előadást Szigligeti Ede rendezte, a jelmezek Vízkelety Béla „mintaképei szerint” készültek. Az újjáéledő magyar nemzeti szellem diadala volt a premier. A kritika a kivételes eseményt megillető tisztelettel és elragadtatott hangon számolt be az előadásról.

Zenetörténeti szempontból az opera összefoglaló mű, a korai magyar operairodalom betetőzése, a verbunkost túl nem szárnyalható magaslatra emelte. A hangszerelés jelentős részében segítőtársakat vett igénybe. Erkel Gyula és Sándor, valamint két ismeretlen személy kézírása a hangszerelt oldalak több mint ötven százalékában kimutatható. Az első felvonás balettbetétje (talán a csárdás kivételével) csaknem bizonyosan Erkel Sándor műve. Az opera erénye a kiváló hangulatteremtés, a színes, sokrétű hangszerelés.

1884-ben az új Operaház megnyitó előadásán a mű első felvonását adták elő. A Bánk bánt az 1930-as évek végén alapvetően átdolgozták. A dramaturgiai nehézségek áthidalását - mint a Hunyadi László esetében is - Nádasdy Kálmán rendező oldotta meg: az ő munkája a szinte teljes egészében újraalkotott, korszerű szöveg is. A zenei átdolgozást Rékai Nándor karmester végezte el. Akkor két változat készült, amelyek közül az egyikben a címszerepet bariton szólamra írták át. Ebben a formában 1940-ben mutatta be a Bánk Bánt az Operaház. Az átdolgozott tenor-változatot 1953 óta játssza a dalszínház. Az operát 2002-ben Káel Csaba filmesítette meg, az operatőr Zsigmond Vilmos volt.


(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)