főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2024. október 6.
   

PARTNEREINK



KTV

Synergic Kft.


Termostar Kft.

  



 

VALLOMÁSOK: Mikesi Tibor kántor, karnagy50

Mikesi Tibor50 éves Mikesi Tibor kántor, a Kecskeméti Vég Mihály Énekkar karnagya. Kecskeméten született 1965. február 1-jén. Általános iskolába és gimnáziumba Tázláron és Baján járt, azután zenei tanulmányokat folytatott: Miskolcon, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola orgona, illetve szolfézs-zeneelmélet szakán tanult, közben Debrecenben, a Kántorképzőt is elvégezte. Később Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, majd a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara egyházzene szakának hallgatójaként egyházzenészi diplomát is szerzett. 1990-től a Kiskunhalasi Általános Művelődési Központban tanított. 1992 óta Kecskeméten él. Tíz évig a Kecskeméti Református Gimnázium tanára, kórusvezetője volt, 2002 óta a Kecskeméti Református Egyházközség kántora, a Kecskeméti Vég Mihály Énekkar karnagya. Zenés áhítatok, hangversenyek egész sorát szervezte már (például Gárdonyi Emléknapok – 2006; Egyházmegyei kórustalálkozó – 2010, 2012), a Kecskeméti Vég Mihály Énekkarral számos kórusúton, vendégszolgálaton vett részt (Nagyvárad, Kárpátalja, Budavári Palota, Mátraháza). „Művem a királynak szól” címmel 2010-ben megjelent kántori beszámolójában a református liturgikus zene megújításának lehetőségeit foglalta össze. 2010 óta Déli orgonamuzsika címmel szerdai napokon minikoncertet tart a kecskeméti református templomban az elcsendesedni vágyók számára.

„Jelentős kecskeméti gyökerekkel rendelkező családból származom: édesanyám kecskeméti – szüleim itt ismerkedtek meg –, nagyszüleim is itt éltek, és utolsó szolgálati éveit, évtizedeit a vasutasként dolgozó Mikesi nagypapám is a hírös városban töltötte. Édesapám református lelkész, több Bács-Kiskun megyei egyházközségnél szolgált, az 1960-as évek derekán épp Kecskeméten, így én nem csak a felmenőim révén kötődöm ide, de itt is születtem.

Kétéves voltam, amikor elköltöztünk Tázlárra, a kisiskolás éveimet is ott töltöttem. A felső tagozatot már Baján jártam, valójában ott nőttem föl. Faluról érkeztem a Sugovica partjára, ezért kezdetben nehezen fogadtak be, csak néhány év eltelte után tudtam teljesen beilleszkedni. Szüleimmel 1971-benNagyon szerettem odajárni, mert Petz Eszter néni személyében kiváló énektanárom volt, és zongorázni is ekkor tanultam meg, előbb Dobai Tamásné tanított, majd Dankó Ilona volt az, aki tulajdonképpen erre a pályára állított.

Szüleimmel 1971-ben


Az általános iskola befejezése után, mivel a műszaki tárgyak, ismeretek iránt kevésbé voltam fogékony és kereskedői érzékkel sem rendelkeztem, gimnáziumi diák lettem, zenei stúdiumaimat is ott tudtam kellő intenzitással folytatni. Az iskola színjátszó körének is tagja voltam. Vezetőnk, Tóth Kálmán egész életre meghatározó személyiség volt, a szó legpozitívabb értelmében szerette és tisztelte a növendékeit. Csapatként is össze tudott fogni bennünket, de egyénileg is mindenkihez közel került, az ő kezei alatt értünk férfivá.

Az érettségi után középiskolás maradtam – úgy is mondhatnám, hogy meghosszabbítottam a gyerekkoromat –, Miskolcon, a zeneművészeti szakközépiskola orgona szakán tanultam tovább, mellette egy ideig a Deszkatemplom orgonistája, kántora is voltam. Tanáraim közül elsősorban a zongorát tanító Rőczei Balázsra, orgonatanáromra, Virágh Endrére és kórusvezetőnkre, Szűcs Sándorra emlékszem vissza szívesen. De meghatározó orgona-élményeim is voltak például Karasszon Dezsőnél, akihez időről időre amolyan „tanulmányi kirándulásra” mentünk el Debrecenbe, valamint a Kántorképző tanfolyamról mellette még nagyon fontos tanáromként Berkesi Sándort említem meg, aki nagy formátumú muzsikus – és persze lehetne a sort még folytatni.

Miskolc után egy évig Kiskunhalason tanítottam, majd a katonaság következett, a leszerelést követően pedig – 26 év után – visszakerültem Kecskemétre. Az újból beindult református iskola gimnáziumának tanára lettem, közel tíz évig az iskola kórusát is vezettem. Közben egyházzenei tanulmányaimat is elkezdtem: előbb Budapesten, a Zeneakadémia Dobszay László vezette tanszakán, később Debrecenben tanultam.

Az orgona mellett Vezénylés közben
Az orgona mellett                                          Vezénylés közben                                  

2002 óta a Kecskeméti Református Egyházközség kántora, a Kecskeméti Vég Mihály Énekkar karnagya vagyok. Azt is mondhatnám, hogy révbe értem, hiszen alig 10-12 éves lehettem, amikor a bajai parókia kertjében sétálva a Lelki próbáimban Jézus légy velem kezdetű ének hangjait hallottam a templomból kiszűrődni. Annyira megfogott a dallam és az orgonakíséret, hogy egy belső késztetést éreztem: nekem ezt kell csinálni! Később különböző helyeken három-négy további olyan élmény ért, amelyek revelációs erővel hatottak rám, és végérvényesen a kántori pálya felé vittek. Az orgona a szívügyem, de szeretem a kórusvezetést is, az »élő orgonasípoktól« nagyon sokat lehet tanulni.

Fiatal éveimben több énekkarnak is tagja voltam, és közel harmincéves koromig úgy gondoltam, hogy majd egyszer valamelyik kórustag lesz életem párja. Nem pontosan így lett, de a kórusmuzsika nélkül talán mégsem leltem volna rá a feleségemre. Maróthi György egyik darabját tanultuk épp, s mivel tudtam Katiról, hogy szakdolgozatát a magyar zeneelmélet úttörőjéről, a Debreceni Református Kollégium professzoráról, a Kántus alapítójáról írta,
Feleségemmel és gyermekeimmelezért meghívtam őt az egyik próbára. Tisztán szakmai érdek vezérelt, de az első pillanatban éreztem, hogy van valami köztünk. A szikra később lángra lobbant, 1995 októberében összeházasodtunk, és ma már öt gyermekünk vesz körül bennünket. Nagy öröm, hogy amióta Tamás fiunk hangja férfiassá vált, családi énekkarunk immár négy szólamban tud énekelni.

Feleségemmel és gyermekeim
mel

Az ötvenedik életévhez érve sok közeli és távoli tervem is van. Szeretnék eljutni jó néhány országba, például Angliába is, hogy jobban megismerhessem az ottani kóruskultúrát. Jó lenne még sokat kirándulni, túrázni, olvasni, korábbi osztálytársaimat meglátogatni, és szeretnék majd egyszer még repülni is. Angol nyelvtudásomat is tökéletesíteni kellene – ebben édesapám segítségét is élvezhetem –, Bach zenéjéről és más témákról eredetiben olvasva az ember sokkal jobban tudja tágítani ismereteit, tudását. Munkámban is előre tervezek: a reformáció 500 éves évfordulójára készülve május 3-án és majd az ősszel zenés áhítatokat szervezünk. Erdei Péter és Ittzés Mihály tanár urakkal és több kecskeméti keresztény felekezet kórusvezetőjével közösen épp a napokban állítottuk össze a tervezett programot. Méhes Balázs kollégámmal, illetve kórusainkkal egy kisebb Bach évfordulóról Tiszakécskén emlékezünk majd meg, és készülök a 2016. évi Gárdonyi-évfordulóra is. De a jövőt illetően a legfontosabb célom az, hogy lelki értelemben is megerősödjek, mert ez az erő kell az élethez! Talán a 40. születésnapomon az egyik barátom így köszöntött: »Nem is hosszú, hanem örök életet kívánok neked!« Szeretnék erre készülni!”

Könyvajánló

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK


MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!


VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről


Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» )

 

 

TÁMOGATÓINK

      

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Aktuális lapszámunk tartalma:

A schwechati csata egyik áldozata

A református főgimnázium egykori igazgatója

A hírös város legendás sebésze

Kecskemétre menekült az iskola elől

Félt a közönytől, a se-se emberektől


Aktuális számunk



Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.
2023. január 31.
2023. február 28.
2023. március 31.
2023. április 30.
2023. május 31.
2023. június 30.
2023. július-augusztus
2023. szeptember
2023. október
2023. november
2023. december
2024. január
2024. február
2024. március
2024. április
2024. május
2024. június


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu