főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. június 20.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

VALLOMÁSOK: Kovács László faipari üzemmérnök, a Kecskeméti Asztalos Szövetkezet korábbi elnöke70

Kovács László70 éves Kovács László faipari üzemmérnök, a Kecskeméti Asztalos Szövetkezet korábbi elnöke. Kecskeméten született 1944. augusztus 21-én. Általános iskoláit két helyen: az alsó tagozatot a Mátyás téri, az. 5.-8. osztályt a Jókai utcai iskolában végezte. Ezt követően – apja és nagyapja nyomdokait követve – tanulmányait a 623. Számú Gáspár András Ipari Szakmunkásképző Intézetben folytatta, ahol három év múlva asztalos szakmunkás bizonyítványt szerzett. 1963-tól a Kecskeméti Asztalos Szövetkezet dolgozója lett, 2002-ben onnan ment nyugdíjba. Munkahelyén végigjárta a létra valamennyi fokát: műbútorasztalos szakmunkásként kezdett, azután a gépműhely vezetője lett, később több mint 20 évig a műszaki vezetői feladatot látta el, végül közel 5 évig a szövetkezet elnöke volt. Munka mellett előbb elvégezte a Faipari Technikumot, majd Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen faipari üzemmérnök diplomát szerzett. A szövetkezet gyártási- és gyártmány- fejlesztési törekvéseiben aktív szerepet vállalt, s bár a cég felszámolását nem tudta megakadályozni, ma is hisz a faipar jövőjében.

„Tősgyökeres kecskeméti munkáscsaládból származom. Nagyapám, apám is asztalosmester volt, később én is ezt a szakmát választottam. Vállalkozói vénámat is apámtól örököltem: a világháború után egy kis kocsmát nyitott, kuglipályát üzemeltetett, rendszeresen vásározott. Az államosításkor azután mindenét elvették, így eredeti mesterségéhez visszatért, asztalosként kapott állást az ÉPSZISZ-nél. Édesanyám egy ideig apja boltjában dolgozott, majd háztartásbeli lett: bennünket, gyermekeit nevelte és az unokák ellátásában is sokat segített – két lánytestvérem született, húgom tíz, nővérem egy gyereket szült,Szüleivel és testvéreivel mindketten ma is Kecskeméten élnek. Anyám arra tanított, hogy «finom ember légy»! Nagyon szerettem őt, nyolcévesen azon gondolkodtam: az én anyám hogyan lehet ilyen jó.

Szüleivel és testvéreivel

Egy bethlenvárosi házban láttam meg a napvilágot, ott, ahol korábban édesanyám is született. Szép gyerekkorom volt, sokat fociztam a mellettünk lévő kis kertben a környékbeli srácokkal. Sajnos, közülük már sokan elmentek. A nyeregtetős szülői házat is lebontották már, benzinkút áll a helyén.

Iskolába előbb a Mátyás térre, majd a Jókai utcába, a piaristákhoz jártam. Közben apám műhelyében már megismertem az asztalos mesterség alapvető fortélyait, megszerettem a fával való foglalatosságot, egyértelmű volt számomra, hogy ebbe az irányba folytatom tanulmányaimat. A szakmunkásképző diákja lettem. Egy hét iskolapad, egy hét műhelymunka – ebből állt a következő három évem. Nagyszerű tanáraink, mestereink voltak, különösen Báron Lászlóra néztünk föl (az ő édesapja húsz évig az asztalos szövetkezet vezetője volt).

Fiatalon15 éves koromtól cselgáncsoztam, a Kecskeméti Dózsában Varga András tanítványa voltam. Szerettem a versenyzést, sikereimnek is örültem. Vidékbajnokságot nyertem, illetve az országos bajnokságokon többször is helyezett, egy ízben bronzérmes lettem. A magyar belügyi válogatottba is behívtak, még Bécsbe is eljutottam a csapattal. Sokan féltettek is a «külföldtől» – nagy szó volt ez akkor –, de én itthon akartam helytállni. Csak az kap, aki ad – ez volt és ez ma is az elvem. Hat-hét évig cselgáncsoztam, azután a családot, a munkát és a tanulást fontosabbnak tartottam, ezért abbahagytam az aktív versenyzést.

Fiatalon

Munkába állásom zökkenőmentes volt. Szakmunkás tanulóként a Kecskeméti Asztalos Szövetkezet tanműhelyében voltak óráink, így a ktsz-t megismertük, és persze ők is bennünket. A szakmunkás vizsgám megszerzése után Salamon Gábor, a kikészítő műhely vezetője engem választott, az ő révén lettem a szövetkezet dolgozója. Műbútorasztalos szakmunkásként a kikészítőknél kezdtem, azután pár év múlva áthívtak a gépműhelybe. 24 éves koromban a cég vezetése tanulni küldött. Kecskeméten, a Faipari Technikum esti tagozatára iratkoztam be, négy évig hetente háromszor kellett az iskolapadba ülnöm. Amikor a faipari technikumi érettségit megszereztem, a gépműhely dolgozói engem választottak meg vezetőnek.

Néhány év múlva Szmilkó László műszaki vezető nyugdíjba ment, utódjául engem választottak. Ezt a feladatot több mint 20 évig láttam el, közben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen tanultam, levelező tagozaton végezve faipari üzemmérnök lettem. 1997-ben Rigó Endre, a szövetkezet első embere nyugdíjba vonult. A tagság engem választott elnöknek, közel 5 évig ebben a pozícióban dolgoztam tovább.

Egy szakmai kiállításon          A szövetkezet megalakulásának 50. évfordulóján
                          Egy szakmai kiállításon                 A szövetkezet megalakulásának 50. évfordulóján

Országosan ismert, kiemelkedő szaktudással rendelkező kollegák vettek körül, hittünk abban, hogy a szövetkezetnek örök időkre lesz munkája. Az 1980-as években, még Rigó Endre elnök úr irányításával óriási gyártási- és gyártmányfejlesztésbe kezdtünk. Korábban elsősorban koloniál bútorokat és laboratóriumi berendezéseket gyártottunk, ekkor a biedermeier és a barokk bútorok készítését is megkezdtük. A rendszerváltást követő években megrendeléseink száma drasztikusan visszaesett. Hiába próbáltuk versenyképessé tenni a céget – élragasztót, cikcakk ragasztót és présgépet vettünk, korszerűsítettük a fűtést, fejlesztettük a tanműhelyt –, néhány nagyobb megbízást ugyan elnyertünk, de munkáink volumene folyamatosan csökkent. Racionálási szándékkal a dolgozókkal megalapítottuk a Kecskeméti Asztalos Stylbútorgyártó Kft.-t, sajnos a folyamatot ez sem állította le. Közben megbetegedtem, és 2002-ben nyugdíjba mentem. Ezt követően néhány évig még élt a cég, azután viszont fölszámolták. Egykori telephelyünkön ma már ipari park működik.

Sokat gondolok a múltra, sajnálom, hogy a szövetkezet tevékenysége ilyen szomorú módon ért véget! Nyugdíjazásom után évekig országos bútoripari szakértőként dolgoztam, 65 évesen azután ezt is abbahagytam. Érzem a kort, a hetven évet. Hobbiból még hébe-hóba dolgozgatok, de már csak mértékkel.

Feleségével és gyermekeivelFeleségével és gyermekeivel

Feleségemet is a munkahelyemnek köszönhetem. Ő a szövetkezet szomszédságában lakott, ott ismertem meg. Három gyermekünk született, öt unokával örvendeztettek meg bennünket, valamennyien Kecskeméten élnek. Persze mint mindenhol, gondok nálunk is akadnak. A jövőt illetően ezért egyik kívánságom az, hogy nagyobb családi biztonságot szeretnék látni! És bízom abban is, hogy bár most a műanyag eszközök világát éljük, ki fog még bontakozni a faipar!”

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu