1943. január 1-jén hunyt el Rejtő Jenő alias P. Howard író.

1905. március 29-én született Budapesten, Reich Jenő néven. Diákként a Kertész utcai polgári iskolában tanult, ahonnan kicsapták, mert szájon vágta zsidózó tanárát. Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után egy ideig itthon statisztált, ám amikor leejtette a neves színészt, Törzs Jenőt, hazai színpadi karrierjének befellegzett. Berlinben, Max Reinhardtnál folytatta színi tanulmányait, és lovakat csutakolt az ügetőn. Bejárta fél Európát: Hamburgban dokkmunkás és illatszerárus, Svédországban heringhalász, Genovában építőmunkás, Zürichben gobelinkereskedő volt. Idegenlégiós működése és kalandos szabadulása nem bizonyított. Dolgozott vándorcirkuszban, bebarangolta Franciaországot, néhány napot Afrikában is töltött. Közben riportokat írt a Pesti Napló és Az Újság részére.

Hazatérve nyelveket tanított s írni kezdett. Az 1930-as évek derekán részben regényekkel, részben színpadi művekkel próbálkozott. Salamon Béla pártfogásával a Teréz körúti Színpad házi szerzője lett. Aki mer az nyer című zenés darabját Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével 150-szer adták elő, Úrilány szobát keres című színművének címszerepét Zilahy Irén játszotta, ez utóbbiból 1937-ben film is készült. Százhúsz jelenete maradt fenn, ezek legjavát Tévedésből jelentik címmel adták ki 1988-ban.

Legmaradandóbb alkotásai regényei, amelyek átmenetek a kalandregények és paródiájuk között. Eleven, fordulatos cselekmény, ötletekben gazdag, játékos képzelet jellemzi őket, legfőbb sajátosságuk azonban a teljesen egyéni ízű humor. Komikus szemlélete gazdagságával és erejével művészetté nemesítette a légiós és matrózregényeket is. Mind Karinthyból, mind a pesti vagánynyelv és aszfalthumor leleményeiből sokat merített, szójátékai, meglepő szerkezetei, nyelvi fantáziája révén eredeti stílust hozott létre. Nagy sikerű könyveit korábban G. Lavery, később P. Howard álnéven írta. Egy szerződés szerint kéthetente vállalta egy-egy 120 oldalas regény megírását, bár aprólékosan, szövegén sokat javítva dolgozott.

A legnépszerűbb "Rejtők": A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány. Hősei csetlő-botló kisemberek, akiknek a sors végül igazságot szolgáltat. Történetei lineárisak, jellemei kevéssé árnyaltak, így könyvei könnyen olvashatók, ám korántsem primitívek. Különösen regényeinek indítása zseniális, a Piszkos Fred kezdő mondatait mindenki ismeri: "- Uram, a késemért jöttem." Bizarr fordulatai (pl. a Török Szultán vagy Fülig Jimmy leveleiben) az irodalomban is mintát teremtettek. Fő helyszínei Afrika, San Francisco és a Távol-Kelet, helyismeretét útikönyvekből és utazási prospektusokból merítette.

Ő az egyetlen magyar ponyvaíró, akit az irodalomtörténet is értékel, igaz, csak utólag ismerték el kalandregényeiért, kabaréjeleneteiért és operettlibrettóiért. Saját korában a szakma alig említette, bár Karinthy Frigyes és Heltai Jenő nagyra értékelte a rendkívül termékeny írót. Az olvasók viszont egymás kezéből kapkodták köteteit. Így volt ez a háború után is, bár a kultúrpolitika elhallgatta, először 1956-ban adtak ki Rejtő-könyvet, A láthatatlan légiót.

Rejtő Jenő saját korában Máraival vetekedett a sikerszerzők rangsorában, aztán meg olyan olvasott volt, mint Jókai, rajongótábora mára sem csökkent. Kiszólásai, gegjei évtizedek óta közszájon forognak, regényein nemzedékek nőttek fel, személyével kapcsolatban is számos anekdota terjedt el. Egyes könyveiben (Menni vagy meghalni, A csontbrigád) megelőlegezi a náci idők borzalmait.

A nyilas "Egyedül vagyunk" újság folyamatosan támadta, 1942-ben lényegében feljelentette Rejtőt, akit betegen hurcoltak el a nagykátai katonakórházból egy büntetőszázadba. Munkaszolgálatosként pusztult el Ukrajnában, mindössze 38 éves volt. Állítólag halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel.

(Forrás:  *MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)