főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. május 25.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

NAPRÓL NAPRA2014. május 16-31.

május 16.

50 éves Hegedűs Zoltán színművész. Tiszakécskén született 1964. május 16-án. 1983-ban a Debreceni Református Kollégiumban érettségizett, majd 1988-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A diploma átvétele után a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol négy évig játszott. 1992-ben a Győri Nemzeti Színház társulatához szerződött. 1998 óta a kecskeméti Katona József Hegedűs ZoltánSzínház tagja. Hamlet, Übü papa, Bánk bán, Gyuri pincér, Georges Dandin, Andrej – csak néhány a szerepek közül, melyek sokoldalúságáról tesznek tanúbizonyságot. Kiemelkedő színművészi teljesítményéért 2011-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. A rangos elismerés átvételekor így nyilatkozott: "Huszonhárom éve vagyok a pályán, ebből tizenhárom éve játszom Kecskeméten. Eddigi pályafutásom során nem kaptam sok kitüntetést – Szegeden a társulat szavazatai alapján vehettem át a Makó Lajos-díjat, illetve Szeged Önkormányzatának Kulturális Díjával is elismertek. Kecskeméten pedig 2007-ben lettem az Év Színésze, ugyancsak a kollégák szavazatai alapján. A Jászai-díj az első állami kitüntetésem. Úgy vélem, minden elismerés egy fontos állomás a színészek életében."

A színház falain kívül is fáradhatatlanul terjeszti a színházi kultúrát. Rendszeresen vállal zsűrizést szavaló- és színjátszó versenyeken, fellép különböző városi eseményeken. Kuratóriumi elnöke a Színészek az Ifjúságért Alapítványnak, mely azzal a céllal jött létre, hogy eljuttassa a színházat a környező kistelepülésekre, valamint a hátrányos helyzetű gyerekekhez is. 2013-ban Kecskemét önkormányzata rangos kitüntetését is megkapta. Feleségével, Danyi Judit színművésznővel közösen a város legnagyobb művészeti díját, a Katona József-díjat vehették át. A hírös városhoz való kötődéséről így vallott: "Kecskeméten voltam életemben először színházban, itt varázsolt el a színház, amikor felsőtagozatos diákként Ruszt-darabokat néztünk. Éltünk Budapesten, és Győrben is, de csak itt vagyunk otthon."
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Katona József Színház  *Ki Kicsoda Kecskeméten)

25 éve, 1989. május 16-án hunyt el Feszler Mónika hárfaművész, tanár, zenei rendező. Kecskeméten született 1947. július 25-én. A budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte tanulmányait, a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974 és 1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tökéletesítette művészetét. A Magyar Televízió munkatársa, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.
(Forrás:  *Magyar Életrajzi Lexikon)  

május 17.

Réti Erika70 éves Réti Erika színésznő. Miskolcon született 1944. május 17-én. Szülővárosában, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett majd a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett. 1970-ben a Kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. 1979 óta Kecskeméten, a Katona József Színház társulatában játszik. Pályáját naivaként kezdte, majd főként szubrett szerepeket alakított. Később zenés és prózai előadásokban is sikert aratott. Elsősorban a karakterszerepeket szereti. Főbb színpadi alakításai: Roxane (Rostand: Cyrano de Bergerac); Osztrigás Mici (Feydeau: Osztrigás Mici); Cecília (Kálmán: Csárdáskirálynő); Corinna, Fejedelemasszony (Hervé: Nebáncsvirág); Montague-né (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Mrs. Boyle (A. Christie: Az egérfogó); Beatrice (Miller: Pillantás a hídról). Filmszerepeket is játszott, többek között a Valahol Oroszországban, a Néma Levente, a Mire megvénülünk, az Egy úrlovas története, a Patika, a Csocsó és A pályaudvar lovagjai című alkotásokban láthatta a közönség. A Kecskeméti Katona József Színház örökös tagja. Kimagasló színészi munkájáért 1993-ban Déryné-díjat, 1996 a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 1998-ban Katona József-díjat, 2002-ben Aase-díjat, 2009-ben Bács-Kiskun Megye Művűvészeti Díját és Pék Matyi-díjat kapott. 2002-ben és 2004-ben az évad színésznőjévé választották. 2013-ban férjével, Kiss Jenővel közösen a Bács-Kiskun Megyei Prima Díjat nyerték el.
(Forrás:  *Ki Kicsoda Kecskeméten)

25 éve, 1989. május 16-án hunyt el Feszler Mónika hárfaművész, tanár, zenei rendező.
Kecskeméten született 1947. július 25-én. A budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte tanulmányait, a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974 és 1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tökéletesítette művészetét. A Magyar Televízió munkatársa, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.
(Forrás:  *Magyar Életrajzi Lexikon)

május 22.

dr. Horváth Zsolt50 éves dr. Horváth Zsolt fogorvos, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője, Kecskemét korábbi alpolgármestere. 1964. május 22-én Szeremlén született. Gyermekként került Kecskemétre. A Katona József Gimnáziumban érettségizett 1982-ben, majd egy évig a megyei kórházban dolgozott. Orvosi diplomjáát 1989-ben Budapesten, a SOTE-n szerezte. Egy évet töltött az USA-ban nyelvtanulás céljából. Ezt követően a kecskeméti kórház ortopédiai osztályán dolgozott. 1994-ben fogorvosi diplomát szerzett, majd Kecskeméten az SZTK-ban lett fogszakorvos. Elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet is. Közgazdászként főképp a közszolgálat és a szociálpolitika területét kutatta.

1989-ben belépett a Fideszbe. 1997-től a párt kecskeméti szervezetének alelnöke, 1998-tól a Bács-Kiskun megyei választmány tagja volt. Az 1998-as országgyűlési választásokon Kecskeméten képviselővé választották. 2000-ig a frakció szóvivője, a képviselőcsoport elnökségének tagja, 2000. február 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként a társadalompolitikai referatúra vezetője volt. Még ebben az évben, júniusban kinevezték az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkárává, de kevesebb, mint egy év múlva, 2001. május 15-én távozott posztjáról. 2001 júniusa és 2002 májusa között a Fidesz frakcióvezető-helyettese volt. 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben megvédte országgyűlési mandátumát, 2002 őszén az önkormányzati választásokon a kecskeméti közgyűlési tagjává, majd a város alpolgármesterévé választották. Ezt a feladatát 2006-ig látta el.
(Forrás:  *Katona József Könyvtár)

május 23.

175 éve, 1839. május 23-án Kecskeméten született Garzó Gyula református lelkész, tanár, egyházi író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Nagykőrösön, és Sopronban tanult. A teológiát a pesti egyesült protestáns teológiai akadémián végezte. Tanárai közül nagy befolyást gyakorolt reá Székács József, aki a homiletikát adta elő. Miután öt évig több úri családnál nevelősködött - magán- és elemi népiskolai tanító volt -, 1861-ben nevelőnek ment Dessevffy Gyula házához Debrecenbe. Később a losonci református egyház hívta meg segédlelkésznek, ahol az egyesült protestáns gimnázium V. és VI. osztályaiban szaktanárként is dolgozott. 1863 áprilisában Nagy-Marosra ment helyettes lelkésznek, négy hónnappal később pedig Pestre Török Pál püspök mellé, ahol a lelkészi teendők mellett a népiskola egyik osztályát is vezette. Csak pár hónapig tartott otteni működése, mert 1863 végén a gyönki gimnáziumba hívták meg rendes tanárnak. Nyolc évig szolgált ott és az intézetnek igazgatója is volt. 1872-ben a gyomai egyházközség választotta meg lelkészének. A békésbánáti református egyházmegye tanácsbírája, valamint a békésmegyei régészeti és művelődéstörténeti társaság igazgatója, választmányi tagja lett. A gyomai egyházközség érdemei elismeréséül 1878-ban lelkészi díszpalásttal ajándékozta meg, húsz éves lelkészsége emlékéül arcképét tanácstermükben elhelyezték.

Garzó Gyula írói munkássága is jelentős. 1870-től munkatársa volt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapnak, a Margócsy József által szerkesztett Protestáns Egyházi Beszédtárnak, a Magyar Protestáns Figyelőnek, 12 ellenröpiratnak, a Protestáns Alkalmi Beszédtárnak, a Czelder Márton által szerkesztett Evangyéliomi Lelkészi Tárnak, a Békésmegyei Közlönynek. Szerkesztette a Békésmegyei Közlöny című társadalmi és politikai lapot, illetve a Gyakorlati Bibliamagyarázatok című szakfolyóiratot. Írt a Balogh Ferencz által szerkesztett Evangyéliomi Protestáns Lapba, a Mitrovics Gyula által szerkesztett Sárospataki Lapokba és a Békésbe is. A makói református egyházközság által a templom felavatása alkalmából 1883-ban kiadott füzetben tőle van a nép előtt tartott imádság és egyházi beszéd; egy szegedi templomszentelés alkalmából 1845-ben kiadott Emlékiratban alkalmi beszéde is szerepel. Népbarát, Botond és Sincerus álneveken is írt.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

május 30.

Bakoss László könyve125 éve, 1889. május 30-án született Bakoss László mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár. Középiskoláit Késmárkon és Debrecenben, a gazdasági akadémiát Kassán végezte el. 1912-től a felvidéki városban lett gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1921-től a debreceni, 1927-től a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára volt. 1930 és 1934 között Kecskeméten tanított, azután a Magyaróvári Gazdasági Akadémia (később Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskola) rendes tanára lett. Kereskedelemtant, apró háziállatok tenyésztését és tanfolyamon tejgazdasági üzemtant tanított. Főleg baromfitenyésztési kísérletekkel foglalkozott, számos tanulmánya jelent meg szaklapokban. Cikkei  a Kecskeméti Közlönyben is olvashatók voltak. Szakirodalmi munkássága főként a baromfitenyésztés és a cukorrépa-termelés témakörében jelentős. 1946-ban nyugdíjazták. Ezt követően Sopronba ment, utolsó éveit egy szociális otthonban töltötte, ott hunyt el 1964. március 1-én.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Laxikon  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Moson Megyei Életrajzi Lexikon)

május 31.

Pallagi Ferenc60 éves Pallagi Ferenc főszerkesztő, újságíró, a modern magyar bulvárújságírás egyik megteremtője. Kecskeméten született 1954. május 31-én. Sátoraljaújhelyen a Szőlészeti-borászati Technikumban, majd Debrecenben a KLTE történelem-népművelés szakán végzett. 1983-ig népművelőként is dolgozott. Újságírói pályáját egy üzemi lapnál kezdte. 1984-től 1987-ig az Esti Hírlapnál, majd két éven át a Népszavánál tevékenykedett. 1989 és 1992 között a Mai Nap főszerkesztő-helyettese, illetve kiadói vezérigazgató-helyettese volt. A Mai Reggel főszerkesztői, a Mérték Lapkiadó Kft. ügyvezető igazgatói, a Népszava lapszerkesztői, főszerkesztő-helyettesi, felelős szerkesztői pozíciója után 1996-ban a Vasárnapi Hírek, 1997-től 2004-ig a Blikk főszerkesztője volt. Később a Napkelte egyik műsorvezetője lett. Jelenleg a Bors (kezdetben Színes Bulvár Lap) című napilapot főszerkeszti.

Vallja: „A bulvár nem jelenti azt, hogy valami ócska, hanem ez a műfaj egyszerűen csak másfajta kommunikációs stratégiát használ, mint a média egyéb szegmensei. A bulvár alapvetően szórakoztatni akar, ezért választja információit a különösség szférájából, és ezért dolgozza fel azokat egyszerűen, közérthetően. Az unalmas bulvárújság nem létező fogalom, hiszen amelyik unalmas, az máris csődbe jutott. A bulvár sikere abban van, hogy az mind szerkesztésében, mind témaválasztásában az embereket leginkább érdeklő írásokat közöl érthető formában. A politikai napilapok az ügy, az esemény legjellemzőbb vonásait keresik, míg a bulvár mindig a különöset, a megszokottól eltérőt kutatja, és ezzel kelti fel az emberek érdeklődését. A címlap harsány (nagy betűk, plakátszerű kivitel), mert csak néhány másodpercen múlik, hogy meggyőzzék az olvasót: az ő híreik, az ő történeteik a legjobbak. A bulvárújság olvasói ugyanis a leghűtlenebb olvasók.”
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Magyar Író Akadémia  *Révai Új Lexikona  *Who is Who Magyarországon)

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu