főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. január 21.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

NAPRÓL NAPRA2014. június 1-15.

június 2.

Vidor Ferike125 éve született Vidor Ferike (polgári nevén Wechselmann Franciska) színésznő. Rákosi Szidi iskolája után az Országos Színészegyesület iskoláját 1907-ben végezte el. Pályafutását Kecskeméten kezdte. Első szereplése – visszaemlékezése szerint – a hírös városban, Bihari Ákos társulatában volt. 1909-ig Kecskeméten lépett fel, majd kisebb-nagyobb megszakításokkal budapesti kabarékban szerepelt. Később játszott a Royal Orfeumban, Bécsben és Berlinben is. 1937–38-ban a Belvárosi és Művész Színházban a Független Színpad előadásain is kapott néhány szerepet. 1940 és 1944 között az OMIKE Művészakció közreműködője volt, Bartók- és Kodály-dalokat énekelt a Nyugat estjein a Bellevue Hotel teraszán. 1945 és 1949, illetve 1951 és 1952 között a Nemzeti Színház, 1949 és 1951 között a Belvárosi Színház tagja volt. 1953-tól 1959-ig a Vidám Színpadon szerepelt.

A magyar kabaré arculatát meghatározták cselédnótái, amelyeket férje, Gábor Andor, a kiváló költő, vígjátékíró és humorista (ő indította el a Ludas Matyi vicclapot) írt számára. Jellem- és epizódszerepekben is kamatoztatta humorát. 1970. január 23-án Budapesten hunyt el.

Zsidó származása miatt az üldözés idoszakában neki is bujkálni kellett. Errol az időről nagyon nagy szeretettel és sok humorral emlékezett meg Gobbi Hilda: „Vidor Ferike hátán egy hátizsák volt, benne fehérnemu, gyógyszerek, némi élelem és imakönyv. Ezzel vándorolt lakásról lakásra, mindig akadt olyan jóbarát, humanista keresztény család, aki hosszabb-rövidebb ideig bujtatni tudta. Ezt a hátizsákot úgy megszokta Vidor Ferike, hogy már régen elmúlt a vészkorszak, vége lett a háborúnak, még mindig a hátán viselte.”


június 4.

125 éve született Scherf Emil vegyészmérnök, geológus. A budapesti Műegyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. A földtan iránti érdeklődését Schafarzik Ferenc geológus professzor keltette fel. Az I. világháborúban végig katona volt. 1920-ban került be a Magyar Királyi Földtani Intézetbe, ahol a kiváló agrofőgeológus, Treitz Péter mellett dolgozott. 1924-ben a budapesti Tudományegyetemen summa cum laude eredménnyel földtanból szerzett doktori fokozatot. Sokoldalú felkészültsége és kiváló képességei alapján ugyanebben az évben Rockefeller-ösztöndíjat kapott, és két és fél évig a zürichi Műegyetemen a nemzetközi hírű Wiegner professzor mellett dolgozott. Később a Földtani Intézetbe tért vissza, és itt dolgozott főgeológusként nyugdíjba vonulásáig, illetve további kutatási megbízásokkal, élete végéig.

A magyar medence negyedkori földtani történetével foglalkozott. Megfigyelte, hogy Magyarországon az éghajlati hatások és az anyakőzet egymásra hatásában az utóbbi a meghatározó; e nyomon fölállította a szikes talajok képződésének földtani elméletét. Síkvidéki fölvételeket végzett Kecskemét környékén, 1930-ban őt bízták meg az alföldi öntözés földtani előmunkálataival. Külföldön is nagy feltűnést keltett komplex geológiai, kőzetkémiai kutatási módszereivel, melyek eredményeinek érvényességét a legújabb vizsgálatok is igazolták.

Sokirányú képzettsége sokirányú tudományos tevékenységre adott lehetőséget. Publikációinak nem a száma nagy, de minden dolgozatának súlya van. Úttörő gondolatai és eredményei voltak az agro- és kvartergeológiában, a mérnökgeológiában, a hidro- és ércgeológiában. 1952-ben addigi tudományos tevékenysége alapján kiemelt összegű kandidátusi fokozatban részesült. Több szabadalmi eljárását jegyezték be. Legismertebb szabadalma a kálisó hazai kinyerésére munkaközösségben kidolgozott, elfogadott és jutalmazott eljárás.

Sok évtizeden át volt a Magyarhoni Földtani Társulat választmányi, a Hidrológiai Társulat választmányi, majd tiszteletbeli tagja, a Bogdánfy-díj kitüntetettje. Közéleti szereplésre nem vágyott, széles körű tudás, kiváló emlékezőtehetség, a földtan önfeláldozó szeretete jellemezte.


június 5.

Hajdu Sándor75 éve született Hajdu Sándor zeneszerző, karnagy, a Bergendy együttes egykori tagja. Már öt éves korában zongoraleckéket vett, majd tanulmányait a győri Zeneművészeti Szakiskolában zongora, trombita és zeneszerzés szakokon folytatta. Zeneszerzést tanult a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolán is, azután 1962-től 1966-ig a Liszt Ferenc Zeneakadémia karnagyképző szakán fejezte be iskoláit, ahol Kodály Zoltán tanítványa volt. 1958-ban kinevezték a győri Kisfaludy Színház zenei vezetőjének. 1962 és 1965 között a Színművészeti Főiskola és a Budapesti Táncegyüttes korrepetitora, továbbá előbb a Ganz-Mávag Férfikar, majd a Filmgyár karnagya volt. 1967-ben trombitásként lépett be a Bergendy együttesbe, ő szerezte többek között az Iskolatáska, a Bánatos dal, a Meddig tart egy szerelem, a Rés a tetőn és a Hétköznapi balladák című dalokat.

Színházi karrierje 1980-tól a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháznál folytatódott. 1986 és 1989 között a kecskeméti Katona József Színház, ezt követően Békéscsabán a Jókai Színház, 1992-től 2005-ig pedig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház zenei vezetőjeként dolgozott. 1995-től 2003-ig a Zalaegerszegi Városi Vegyeskarnak volt a karnagya. Vezetésével a kórus 1998-ban „Hangversenykórus Cum Laude” minősítésben részesült. Közben 2000-től a zalai Szilvágyi Népdalkör vezetőjeként is tevékenykedett. 2005 tavaszától a Nagykanizsai Városi Hajdu Sándor Hajdu Sándor (Fotó: Szakonyi Attila - zaol.hu)Vegyeskar karnagyaként dolgozott. 2010-ben a KÓTA minősítő hangversenyén „Hangversenykórus” címet értek el, 2012-ben pedig munkássága elismerése gyanánt szülővárosa a Nagykanizsa Kultúrájáért címmel tüntette ki.

Zenei polihisztor volt, mindent tudott a zenéről, és minden hangszert életre tudott kelteni. Egészsége fokozatosan gyengült, 2013 októberében szívműtéten esett át, amelyből felépült. 2013. december 23-án Nagykanizsára, szeretett kórusához vitte a szíve, a Sarlós Boldogasszony templomban vezényelte saját karácsonyi feldolgozásait, és szokásához híven megénekeltette a közönséget. Akkor még senki nem sejtette: utoljára. Életének 75. esztendőjében, 2013. december 30-án Balatonbogláron, családja körében elhunyt.


június 10.

75 éves dr. Sípos Erzsébet nyugdíjas tanár. Semjénben született 1939. június 10-én. Zenei tanulmányait Miskolcon és Budapesten végezte, a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetem magyarságtudomány szakán egyetemi doktori címet szerzett. Miskolcon, illetve Kecskeméten – a Kodály Iskolában és a Tanítóképző Főiskolán – tanított. Pedagógusi tevékenységét az énektanítás terén szakmai elismerések kísérték: Szocialista Kultúráért (1984); Kodály-emlékérem (1986); „Az év kórusa” (5 alkalommal); Comenius-emlékérem (Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, 2 alkalommal). Őstörténeti kutatással, az ősi szimbólumok, közöttük az örök érvényű „hármas halom” értelmezésével is foglalkozik.


június 11.

Telepy Katalin: Iványi-Grünwald Béla100 éve született Telepy Katalin művészettörténész. 1951-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán régészet, művészettörténet és muzeológia szakon. Tanárai többek között Gerevich Tibor, Vayer Lajos, Zádor Anna, László Gyula és Ybl Ervin voltak. Néhány évig a Szépművészeti Múzeumban dolgozott, majd a Magyar Nemzeti Galéria alapító tagja, főmunkatársa lett. Kutatási területe a XIX. és XX. század magyar és európai festészete volt. Az ő érdeme, hogy évekig tartó kutatómunkával felszínre hozta a Kecskeméten 1910-ben önálló művésztelepet alapító Iványi -Grünwald Béla különböző alkotó korszakainak legértékesebb műveit. Az általa felvázolt pályakép így alapja lehet az életmű előítéletektől mentes, elfogulatlan értékelésének. Több kecskeméti kiállítást, így például 1957-ben a  Katona József Múzeumban Búza Barnabás szobrászművész és Bozsó János festőművész gyűjteményes tárlatát is ő rendezte.

(Források:  *artportal.hu  *Delacasse Bencze Erzsébet: Az iskolatáskától a requiemig  *Katona József Könyvtár  *Ki Kicsoda Kecskeméten  *Magyar Katolikus Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *Székyné Fux Vilma: Scherf Emil  *Telepy Katalin: Iványi-Grünwald Béla  *vaskarika.hu)

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu