főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. október 23.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

NAPRÓL NAPRA: 2014. február 15-28.

február 15.

 125 éve, 1889. február 15-én választották meg ifj. Bagi Lászlót Kecskemét főjegyzőjévé. Kiváló pénzügyi és gazdasági szakember lévén Lestár Péter és Kada Elek polgármesterek főmunkatársa volt. Ö teremtette meg a pénzügyi alapot a város fejlesztéséhez. 1902. május 28-án helyettes polgármesterré és pénzügyi tanácsnokká választották. Ettől kezdve ő intézte a város pénzügyeit, amelyeket az óriási összegeket kitevő beruházások dacára egyensúlyban tartott. A lajosmizsei vasút megépítése, valamint a kisbugaci és a baracsi birtokoknak a város általi megvásárlása az ő fáradozásának eredménye. 40 éves jubileuma alkalmából a király Ferenc József renddel tüntette ki. A római katolikus egyház 1903-ban főgondnokává választotta. Nevéhez fűződik a Nagytemplom renoválása, az egyházi bérpaloták építése és az angolkisasszonyok intézetének felállítása.

február 19.

150 éve, 1864. február 19-én hunyt el Aranyi István református teológiai tanár. Iskoláit szülővárosában, Kecskeméten kezdte, majd Nagykőrösön és Debrecenben folytatta. Ezután egy évig Bécsben tanult. Magyarországra visszatérve 1822-től haláláig teológiai tanár volt a debreceni kollégiumban. 1835-ben, a latin nyelvű oktatás helyett ő kezdeményezte a magyar nyelvű tanítás bevezetését a főiskolákon. Debrecenben több gyászbeszéde jelent meg. Néhány tudományos műve kéziratban maradt fenn. Révész Imre tartott felette halotti beszédet.

100 éve Kerekegyházán született Fehér Miklós antropológus, egyetemi tanár, igazságügyi embertani szakértő. Kecskeméten érettségizett 1933-ban, majd egyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1937-ben jelentette meg "Az ember járomcsontjainak varrat rendellenességei" című disszertációját, és 1938-ban a Budapesti Tudományegyetemen "summa cum laude" minősítéssel tett doktori szigorlatot. Oktatói és kutatói tevékenységét 1939-ben kezdte meg a Budapesti Tudományegyetem Embertani Intézetében. Előbb mint gyakornok dolgozott, majd tanársegéd lett. 1946 és 1962 között az intézet adjunktusa volt. 1947-ben habilitálták magántanárrá "Az embertan és örökléstan kapcsolata" című tárgykörből. 1962-től haláláig igazságügyi embertani szakértői tevékenységet folytatott. Szülőhelyén, a Duna-Tisza közén gyermekéveiben nyert mély benyomásai váltak tudatossá egyetemi tanulmányai során: a magyar nép minél szélesebb körű és megalapozattabb kutatását tekintette élete céljának. Szakmai tevékenységét az alföldi magyarság szeretete határozta meg. A magyar antropológia egyik nagy tehetségű egyénisége 1975. július 10-én, 61 éves korában Budapesten hunyt el. A napjainkban Szegeden élő, de szintén kecskeméti kötődésű - a hírös városban született - Farkas L. Gyula antropológus a Hírös Naptár kérdésére így emlékezett vissza dr. Fehér Miklósra: "Bár ő Budapesten, Bartucz Lajosnál dolgozott, több alkalommal is találkoztam vele. Elsősorban genetikai vizsgálatokkal, apasági perekkel foglalkozott. Keménykötésű, ugyanakkor mégis közvetlen, nagyon rendes ember volt."

február 20.

125 éve, 1889. február 20-án Kecskeméten hunyt el Nyáry József gimnáziumi tanár. A gimnázium első hat osztályát szülővárosában, Szegeden végezte, ezután 1876. augusztus 27-én belépett a piarista rendbe. Vácon töltötte a próbaévet és Kecskeméten fejezte be a gimnázium VII. és VIII. osztályát. Az iskola irodalmi életében aktívan részt vett, növendéktársai előadták egy vallásos tárgyú verses színművét. Innét Nyitrára helyezték át, ahol a teologiai tanfolyamot hallgatta 1881-ig. A következő tanévre a budapesti egyetemre költözött, szaktárgyain, a latin és görög nyelven és irodalmon kívül tanulmányait szélesebb körre kiterjesztette. 1882-83-ban a tatai gimnáziumban tanított, közben tanári oklevelet dzerzett és miséspappá szentelték fel. Nagykanizsán egy évet töltött, majd 1884-ben Temesvárra helyezték át. A délmagyarországi történelmi és régészeti múzeumtársulat az 1887-ben titkárául választotta; a társulat numismatikáját gondozta s két felolvasást is tartott. 1887 telén a II. zarándoksereggel Rómába utazott. 1888-ban Nyitrára helyezték át, de egészségi szempontból innét Kecskemétre költözött, ahol 1889. február 20-án meghalt.

 80 éves Csizmadia László színész, a Kecskeméti Katona József Színház örökös tagja. 1934. február 20-án Budapesten született. 1954 és 1958 között a Fővárosi Operettszínház, 1958 és 1963 között az Országos Filharmónia, az 1963-64-es évadban a Szolnoki Szigligeti Színház, 1964-tól a Győri Kisfaludy Színház, illetve 1968-tól a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1986 óta a Kecskeméti Katona József Színház társulatában játszik. Főként operettek és zenés vígjátékok fő-, illetve karakterszerepeit alakítja sikeresen. Főbb szerepei: János vitéz (Kacsóh P.); Miska, Baracs (Szirmai A.: Mágnás Miska); Edvin, Kerekes Ferkó, Rhonsdorff (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Gábor diák, Gül Baba (Huszka J.), Szu Csong (Lehár F.: A mosoly országa). Február 16-án, vasárnap délután a Marica grófnő előadás végén a társulat nevében Réczei Tamás és Kőszegi Ákos, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében pedig Mák Kornél alpolgármester köszöntötte 80. születésnapja, valamint színészi pályafutásának 60. évfordulója alkalmából.

február 22.

 50 éves Pászti András önkormányzati képviselő, a Mátyás Király Általános Iskola igazgatóhelyettese. Kecskeméten született 1964. február 22-én. 1989-ben Baján, az Eötvös József Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát, majd a fővárosban, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola pszichopedagógus - gyógypedagógiai tanár szakát végezte el, míg 2001-ben közoktatási vezetői szakvizsgát tett. Baján, a főiskolán ismerte meg feleségét, akivel első diplomája megszerzése után a kisszállási általános iskolában tanítottak négy éven át. 1993-ban költöztek Kecskemétre, a Hunyadivárosba; 1996-ban született Eszter nevű lányuk. 2001-ig a Hunyadi János Általános Iskolában dolgozott mint tanító, az utolsó évben az intézmény igazgatóhelyettese volt. 2001-ben a Szentkirályi Általános Iskola igazgatója, 2007-ben a Corvina Óvoda és Általános Iskola igazgatóhelyettese lett. 2008-ban a Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája intézményegység-vezetőjévé nevezték ki, jelenleg az iskola igazgatóhelyettese. Pászti András közel húsz éve élénk közéleti tevékenységet folytat. A FIDESZ, a KDNP, a Nemzeti Fórum és a Fejlesztő pedagógusok munkaközösségének tagja. 1998 óta Hunyadiváros önkormányzati képviselője, s azóta részt vesz Kecskemét Megyei Jogú Város Oktatási Bizottságának munkájában is. 15 éve a Hunyadivárosi Részönkormányzat elnöke, a Hunyadivárosért Egyesület Kecskemét és a Kölcsey Kör városi szervezetének alapító tagja, a Hunyadivárosi Nyugdíjas klub tiszteletbeli tagja. 2009-ben az Eötvös József-díj bronz fokozatával tüntették ki.

februar 27.

150 éve, 1864. február 27-én Zilahon született Kerekes Ferenc városi főmérnök, műszaki főtanácsos, református egyháztanácsos. Kerekes Sándornak, a híres zilahi Wesselényi-kollégium néhai igazgatójának a fia volt. Iskoláit szülővárosában végezte, majd egyetemi tanulmányai befejeztével 1890. május 28-án szerezte meg a mérnöki oklevelet a budapesti műegyetemen. 1891 októberében állt Kecskemét város szolgálatába. Mérnökké, majd 1896-ban főmérnökké választották. Egyik legfontosabb feladatát 1897-ben kapta, a városi tanács új városrendezési terv kidolgozását rendelte el. Kerekes Ferenc munkáját a következő szempontok vezérelték: a városhoz méltó főtér kialakítása, az egykori városárkok helyén körutak kiépítése, a belterület bővítése és a főtérre beérkező utaknak  széles, egyenes irányú kijelölése. A terv a belterületet 583 katasztrális holdról 1286 holdra bővítette. A városszabályozási rendeletet a közgyűlés többszöri átdolgozás után 1908. február 27-én, míg az erre épülő építkezési szabályrendeletet 1909. március 31-én fogadta el. Ez a városszabályozási és építési szabályrendelet 1913-ig volt érvényben. Kerekes Ferenc iskolai munkák megvalósításában is részt vett. Az 1800-as évek végén ő tervezte a polgári leányiskolát. A református egyház ügyeivel is buzgón foglalkozott. 1906 decemberében a gyülekezet által alapított Építésügyi Bizottság tagjává választották. Az Újkollégium építése alatt főmérnöki tisztet töltött be. A város vezető mérnökeként (műszaki főtanácsosi címmel) működött 1928 januárjában bekövetkeztetett nyugdíjba vonulásáig. Mint jó szakember, jó hivatalnok és minden tekintetben arra érdemes ember városszerte osztatlan megbecsülésnek örvendett. Gyermekei nem voltak. Hosszabb ideig tartó betegeskedés után 1932. november 11-én hunyt el, két nappal később a Budai-úti református temetőben temették el. A Kecskeméti Közlöny november 2-ai száma így méltatta: "Jellegzetes alakját (sötét velúrkalap, vékony aranykeretes és feketezsinóros szemüveg, elmaradhatatlan szivar, szelid mosoly) már régóta nem láttuk feltünni Kecskemét utcáin. A nyár óta nagybeteg volt a rokonszenves megjelenésű, tiszteletre méltó öregúr. Utoljára egy tavaszi szép napon sétált gyalogosan, azóta csak egyszer-kétszer kocsikázott. Három éve betegeskedett. Egy éve sulyosbodott állapota s utolsó két hetét ágyban töltötte a Klapka-utcai házában. Tegnap csendesen feladta a további küzdelmet a 69 éves szervezet s városszerte kelt mély megilletődést a hir, hogy Kerekes Ferenc ny. műszaki főtanácsos, a ref. egyház presbitere elhunyt. [...] Tisztviselőtársai megnyerő modoru főtisztviselőt, kötelességét hiven teljesítő megértő lelkü főnököt és kartársat ismertek meg benne. Emlékét a város közönsége és tisztviselői kara mindig kegyelettel őrzi."

február 28.

225 éve, 1789. február 28-án született Gyárfás Pál református lelkész. 1801-től 1806-ig diákéveit Kecskeméten töltötte. Később sem szakadt meg a kapcsolata a várossal. Erről tanúskodik Mátyási József Nyomtatatlan versgyűjteményének kézirata, melynek címlapján ez olvasható: „Leírogatta és a szerzőnek szavai után megigazgatta Gyárfás Pál 1808-1819-ig”. De nem csak Mátyási József műveit rögzítette, ő maga is költő volt: teljes kéziratos verseskönyve a budapesti Ráday-levéltárban található. Fia, Gyárfás István, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a magyar történettudomány legjelesebbjei közé tartozik. A jász-kúnok története címmel megjelent négy kötete a hazai középkor, a kunok és a jászok történetének mindmáig legértékesebb forrása. Gyárfás Pál 1826-tól Kiskunhalason szolgált mint református lelkész. Ott hunyt el 1847. július 8-án.

TÁMOGATÓINK

     

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu