NAPRÓL NAPRA: 2014. április 15-30.

április 17.

175 éve, 1839. április 17-én Kecskeméten született Szappanos János földbirtokos, szülővárosa törvényhatóságának virilis jogú tagja. Az ősi Szappanos házban lakott a Mária utca és a Báthory utca sarkán. Feleségével mintegy 100.000 forint értékű vagyont örökölt. Volt 5 háza, több mint 500 hold földje Balázson, Városföldön, Talfájában, Ballószögben és Ágasegyházán. Emellett szőlőföldekkel és részvényekkel is rendelkezett. Wéber Ede vállalatai miatt neki is sokat kellett fizetnie.

75 éve, 1939. április 17-én alakult meg a Kecskeméti Evangélikus Nőegylet. Az ünnepi közgyűlésen a szervezet vezetőségét is megválasztották. Az elnök Papp Györgyné, ügyvezető elnök Sváb Kovács Istvánné és Pásthy Jánosné, titkár Friedrich Lajos lett. A résztvevők döntöttek arról is, hogy az egylet elnöke lesz a mindenkori kecskeméti evangélikus lelkész, valamint Ilenczfalvi Sárkány Bélánét örökös díszelnökké választották. A következő években a nőegylet áldásos tevékenységet fejtett ki, a gyülekezet szegényeiről rendszeresen gondoskodtak, karácsonyi segélyt is gyűjtöttek számukra. Vallásos estéket is szerveztek, így például fővárosi művészek közreműködésével egyházzenei hangversenyt tartottak. A kecskeméti evangélikus gyülekezet feljegyzései szerint a világháború után még a nőegylet tagjai végezték a nagytakarítást a lelkészi hivatalban és a lakás helyiségeiben, későbbi adat azonban működésükről már nem maradt fenn, az 1940-es évek végén - az ország más városaihoz hasonlóan - minden bizonnyal a kecskeméti nőegyletet is feloszlatták.

április 20.

75 éve, 1939. április 20-án a ruszinok lakta területekről hazatérő katonákat hatalmas ünnepléssel fogadták a kecskemétiek. A Kecskeméti Lapok így számolt be az eseményről: „A város közönsége meleg szeretettel és jóleső büszkeséggel köszöntötte a 2. lovasdandárt, amely csütörtökön délelőtt díszmenetben vonult el vitéz Szotyori Nagy Gyula tábornok és a város polgárságának képviselete előtt. A hazatért katonákhoz vitéz Szotyori Nagy Gyula tábornak, majd Liszka Béla dr. polgármester intézett hálás elismerő szavakat, amelyekért vitéz Dalnoki Miklós Béla ezredes mondott köszönetet. A tüzérek felvonulása alatt egyre zúgott a lelkes ünneplés: Éljen a magyar hadsereg!”

április 21.

25 éve, 1989. április 21-én Kecskeméten hunyt el Kühár Klotild tartományfőnöknő. 1889. március 14-én született. 1906 májusában lépett a Szalvátor Nővérek rendjébe. A noviciátust az alapító, Therese Maria Wüllenweber mellett töltötte. Poetsch Mária Hilária nővér munkatársa volt a magyar tartomány kiépítésében, amelynek 1935-38 és 1954-89 között tartományfőnöknője volt. 1950 után a budapesti piarista rendház varrónőjeként tartotta össze a tartomány nővéreit.

április 23.

150 éve, 1864. április 23-án Kecskeméten született Baghy Gyula színész. Először 1883-ban mint műkedvelő szerepelt a hírös város nyári színházában. 1885. január 6-ától lett hivatásos színész. Több vidéki színtársulatnál, hosszabb ideig Szabadkán is játszott. Előbb Sághy Zsigmond, később Simándy Zsigmond, 1886-ban pedig Bodroghy Dénes volt az igazgatója. Az 1890-es években többéves szerződés kötötte Csóka Sándor és Heves Béla társulatához. Leginkább társalgási szerepekben tűnt ki. Főbb szerepei Steinfeld (Jarno: Tengerész Kató), Cadeau (Kálmán I.: Cigányprímás) és Szegfű Bandi (Gaál J.: A peleskei nótárius) voltak.  Az 1893/94-es évadot is a kecskeméti társulatnál töltötte. Különösen nevezetes volt az 1893. november 11-ei előadás nem csak Baghy Gyula, de Kecskemét város kulturális életére nézve is. Ekkor ugyanis ünnepi megemlékezést tartottak Katona József születésének 101. évfordulója alkalmából. A színtársulatnál már hosszú évekre visszamenően hagyomány volt, hogy ezen a jeles napon a Bánk bán került színre. A címszerepet Baghy Gyula személyében ekkor játszotta először kecskeméti színész. 1894-ben a szegedi színházhoz szerződött. Jutalomjátékát egy hónappal később rendezte meg a város. 1911. október 1-jén végképp visszavonult a vándorélettől, és haláláig a kassa-oderbergi vasút igazgatóságánál volt tisztviselő. Ekkor sem szakadt el teljesen Tháliától, a kecskeméti lapokban a vidéki színjátszás megreformálását sürgette. Budapesten hunyt el 1917. július 13-án. Felesége, Bodroghy Mária is színész volt. Előbb vidéken játszott, majd a Király Színház súgónője lett. Fia is a családi hagyományt követte, színészi és rendezői pályára lépett, emellett az eszperantó mozgalom egyik jeles úttörője volt.

(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Lapok, 1939  *Magyar Katolikus Lexikon  *Szabó Tamás: Aki először játszotta a városból a Bánk bán címszerepét) 

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu