NAPRÓL NAPRA2018. április 1-30.

április 1.

125 éve, 1893. április 1-jén hunyt el Gótsch József tanár. 1850. május 23-án született. Tanulmányai végeztével előbb a jászberényi gimnáziumban tanított, majd 1876-tól 16 éven át a kecskeméti polgári leányiskola tanára volt. Cikkei a Néptanítók Lapjában és a Kecskeméti Nagy Képes Naptárban jelentek meg. Foglalkozott a kecskeméti műkedvelői zenekar történetével, az iskolai takarékpénztárakkal és az országos tanítói árvaház ügyével. Tankönyvei is jelentek meg.
(Forrás: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon) 

április 3.

100 éve, 1918. április 3-án született Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító. Hosszú élete során - 2011 májusában hunyt el - több ízben is járt Kecskeméten. Kodály Zoltán és Illyés Gyula társaságában itt volt 1962-ben a színház melletti Katona József-szobor avatásán, de a nyolcvanas években, írószövetségi elnöksége idején is gyakran megfordult a hírös városban. Elnémulás című életműösszegzőnek szánt drámájának magyarországi premierje 2006-ban Kecskeméten volt. Az Üzemszínházban sokáig telt házzal játszott tragédiát Merő Béla rendezte, a Mira János tervezte díszletek közt Horváth Erikát, Reiter Zoltánt és Portik Győrffy Andrást láthatta a nagyérdemű. Hubay Miklós révén került Kecskemétre – mivel a hírös városban van Michelangelo egyedülálló emlékhelye: az egykori zsinagógában – tökéletes másolatokban – egy helyütt tekinthetők meg a világban szétszóródott Michelangelo-szobrok - barátja, a firenzei Michelangelo-ház egykori magyar származású igazgatója, Tolnay Károly hagyatékának egy kis része, így például Ferenczy Noémi rendkívül értékes, Ásó nő című gobleinje. 

 
április 6.

100 éve, 1918. április 6-án született Reile Géza tanácselnök. Textilipari munkás volt, egy súlyos sportsérülés miatt azonban a fizikai munkától az orvosok eltiltották, ezért a közigazgatásban helyezkedett el. Előbb Bátmonostoron töltött be kisebb tisztségeket, majd Vaskúton jegyző, azután Kiskunhalas Városi Tanácsának elnöke lett. 1961-ben Kecskeméten megválasztották a városi tanács elnökévé. Innen ment nyugdíjba 1973-ban. 12 évig tartó kecskeméti városvezetői munkája egybe esett a megyeszékhely korszerű, modern lakóterületeinek kiépülésével, új középületekkel és intézményekkel való gazdagodásával, a város külső képének megújulásával. Reile Géza nyugdíjas éveiben is részt vett a közéletben, a MTESZ megyei titkára volt. 1977. szeptember 10-én, Kecskeméten hunyt el.

 
április 7.

125 éve, 1893. április 7-én Kecskeméten hunyt el Virányi Ignác főreáliskolai tanár. 1872 júliusától Kecskeméten tanított. Előbb a reáliskola magyar-német nyelv helyettes tanára volt, majd miután sikeres tanári vizsgát tett magyar és német nyelv- és irodalomból, rendes tanárrá lépett elő. Tanítás mellett íróként is ismertté vált. Munkatársa volt a helyi lapoknak, cikkei a kecskeméti főreáliskola Értesítőjében és a Kecskemétben is megjelentek. A Magyar nyelv történeti szótárához az Akadémia megbízásából földolgozta Félegyházi Tamás bibliáját. Írt színművet is: a Pénz és rang című drámáját Kecskeméten elő is adták. 1876-ban a hírös város társaskörének elnökévé is megválasztották.

 
április 9.

70 éves Szalai László Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész. 1948. április 9-én Szegeden született. Diplomamunkájában kerámia utcabútorokkal és kőedény mázkísérletekkel foglalkozott. 1979-től 1981-ig a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió műhelyfőnökeként a raku- és kokszégetés bevezetésén dolgozott. Elvont nyelvezetű, öntött porcelán plasztikáin az ellentétek dominálnak. 1986-tól a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában volt szaktanár. 1978-tól 1988-ig rendszeresen részt vett a siklósi Kerámia Szimpozion munkájában. 1978 és 1996 között hatszor kapta meg a Nemzetközi Kerámia Stúdió ösztöndíját. 1997-ben Ferenczy Noémi-díjat kapott, míg 1998-ban a XV. Országos Kerámia Biennálén elnyerte a Kulturális Minisztérium különdíját. Budapesten él.
(Forrás:  *Révai Új Lexikona)

 
április 22.

75 éves Szedresi István nyugalmazott orvosezredes. Tornaszentmiklóson született 1943. április 22-én. 1968-tól 1978-ig Szabadszálláson és Székesfehérváron csapatorvos, 1978-tól 1990-ig a Kecskeméti Katonai Kórházban általános igazgatóhelyettes, 1990-től 1994-ig a Magyar Honvédség Egészségügyi Főigazgatóság osztályvezetője, 1994-től 1998-ig a Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálati Főnökség egészségügyi osztályvezetője volt. Budapest katasztrófa-egészségügyi ellátásának tervezését, szervezését, irányítását végezte. Katonai, katasztrófa-orvostani szakcikkei, közegészségügyi szakmai írásai, helytörténeti és egyéb szépírásai jelentek meg. A Magyar Katonai Katasztrófa Orvostani Társaság tagja, 1993-tól 1994-ig főtitkára, a Művészetbarátok Egyesületének tagja. Kecskeméten él. Elismerései: Honvédelmi miniszteri érdem utáni kitüntetés (5 alkalommal), HM dísztőr, Eredményes Nevelő Munkáért-emlékplakett.
(Források:  *Ki kicsoda Kecskeméten) 

 
április 29.