főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. szeptember 23.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

NAPRÓL NAPRA2017. január 1-15.

január 1.

Bubla László református lelkész, tanár, általános iskolai igazgató100 éve, 1917. január 1-jén született Bubla László református lelkész, tanár, általános iskolai igazgató. Nagykőrösön végezte a Református Tanítóképzőt, majd 1940 és 1943 között Kecskeméten az Egyetemes Református Jogakadémiát. 1945-ben orosz hadifogságba esett, hazatérése után Szentesen és a környező tanyavilágban a helyi Parasztszövetség vezetőjeként népfőiskolai tanfolyamokat szervezett. 1950-ben, Debrecenben református pappá szentelték. Az ötvenes évek elején családi birtokaitól megfosztották, és Szabolcs-Szatmár megyébe száműzték. Az ateista ideológia nyomása pályamódosításra kényszerítette a hatgyermekes református lelkész családfőt, aki ezután (1963 és 1993 között) már nem papként, hanem pedagógusként tanította a rábízott fiatalokat az igazán értékes, időtálló, erkölcsi szabályokra.
(Források:  *Szentesi ki kicsoda és városismertető)


január 3.

 125 éve, 1892. január 3-án hunyt el Simonyi Antal festőművész, fényképész.

Kecskeméten született 1821 júniusában. Iskoláit szülővárosában és a pesti Institutum Geometricumban végezte, nyelveket tanult és a festészetben is képezte magát. 1841-ben a bécsi akadémia antik rajzosztályán folytatta tanulmányait, majd három évet Velencében töltött. Firenzében és Rómában is tanult. Hosszabb ideig dolgozott Párizsban mint arcképfestő. Itt ismerkedett meg a fényképezés mesterségével. A szabadságharcban való szerepe és a szocialista tanok terjesztése miatt 1851-ben letartóztatták, a pesti Újépületben raboskodott. 1855-ben szülővárosa anyagi támogatásával utazhatott ismét Párizsba, tanulmányútra. Az 1855-i párizsi világkiállításon pillanatfelvételi találmányáért aranyéremmel jutalmazták. Hazatérése után, 1856-ban Pesten fényképészműtermet nyitott. Rövid idő alatt Pest egyik legnépszerűbb fényképésze lett.

A magyar fényképészet és portréfényképezés úttörője volt. A fényképezéssel tudományos alapossággal foglalkozott, szakmai előadásokat is tartott. Tagja volt a Természettudományi Társulatnak, a Magyar Képzőművészeti Társulatnak. Egyik kiemelkedő munkája az 1861. évi országgyűlés tagjairól készített albuma. Arany János és Madách Imre legismertebb portréit is ő készítette. Az 1872. évi kecskeméti iparműkiállításon aranyéremmel jutalmazták képeit. Részt vett az 1873. évi bécsi világkiállításon is. Karrierje 1883-ban, a gazdasági válság miatt kettétört. Új műtermének építési költségei csődbe juttatták. Minden vagyonát elárverezték, és nevelt lányai segítségére szorult. Élete utolsó éveiben a Statisztikai Hivatal tisztviselőjeként dolgozott.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon) 

100 éve, 1917. január 3-án hunyt el Ács Ferenc pedagógus, teológus tanár. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, Tatán kezdte, majd Kecskeméten és Pesten folytatta, a teológiát Esztergomban végezte. 1870. augusztus 2-án szentelték pappá, és a perbetei plébániához rendelték segédlelkésznek. 1875-től az esztergomi szeminárium tanára lett: magyar irodalmat, hittant és görög nyelvet tanított. Betegeskedése miatt azonban tanári állásáról le kellett mondania, és ismét segédlelkész lett Perbetén. 1880-tól nyitraegerszegi, 1894-től haláláig kürti plébános volt.

Papi és tanári munkája mellett irodalmi tevékenységet is folytatott. Elsősorban egyházi szónoklattal foglalkozott. Szentbeszédeket írt a Katholikus Hitszónokba és a Katholikus Lelkipásztorba. A Magyar Sionban ismertetéseket közölt; az Egyházszónoklati Lapokban - 1879-ben - Bossuet és Az egyház atyái címmel jelentek meg cikkei, míg az István bácsi Naptárába és az Uj Magyar Sionba értekezéseket írt. Költeményei a Nővilágban, István bácsi Naptárában és a Hölgyek Lapjában jelentek meg.
(Források:  *Magyar Katolikus Lexikon  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)


január 9.

Jámbor Anna hegedűművész25 éves Jámbor Anna hegedűművész. Kecskeméten született 1992. január 9-én. Általános és középiskoláit szülővárosában, a Kodály Iskolában végezte, majd Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult tovább, ahol diplomáját 2015-ben vette át. Több más sikeres versenyszereplés mellett 2004-ben az Országos Koncz János Hegedűverseny első díját, 2005-ben a V. Országos Zeneiskolai Továbbképzős Verseny Nívódíját, 2008-ban az Országos Zathureczky Ede Hegedűverseny II. díját nyerte el. Magyarország egyik legrégebbi zenei együttese, a több mint 100 éves múlttal rendelkező Concerto Budapest tagja.


január 10.

 175 éve, 1842. január 10-én született Magyar Gábor tanár, piarista szerzetes, iskolaigazgató és közéleti személyiség. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, Kiskunfélegyházán és Szegeden végezte. 1859 szeptemberében, Vácott lépett be a piarista rendbe. A pesti főgimnáziumban érettségizett, míg tanári oklevelét a pesti egyetemen szerezte 1869-ben, földrajz-történelem szakon. Tanított a piarista rend gimnáziumaiban, előbb Tatán és Nagykanizsán, majd az 1866/67-es tanévben Kecskeméten. Ezt követően Szegedre ment, és élete végééig a Tisza-parti városban tanított. Az iskola falain kívül a város kulturális ügyeiben és mozgalmaiban és az irodalom terén is széles körű tevékenységet fejtett ki. Minden fontosabb közdologban részt vett. Mint szoborbizottsági elnök buzgólkodott a Dugonics-szobor létrehozásán, rendezte a Szegednek ajándékozott Somogyi-könyvtárt, a szegedi Dugonics Irodalmi Társaságban a tudományos osztály elnöke volt, az iskolai értesítőkben pedig tanulságos cikkeket tett közzé. Megírta a gimnázium történetét is. Nagy hűséggel és lelkesedéssel szolgálta rendjének minden ügyét. Az ő buzgólkodásának köszönhető, hogy Szegeden a nagy árvíz után fölépült a piaristák új rendháza és palotaszerű gimnáziuma. Érdemeiért a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével, majd a főigazgató címmel tüntette ki, Szeged városa pedig díszpolgárává választotta. Később a piaristák magyarországi rendfőnöke lett.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Katolikus Lexikon  *Vasárnapi Újság, 1900)


január 13.

Bajtay Ilona kertészmérnök, növénynemesítő, növénygenetikus25 éve, 1992. január 13-án hunyt el Bajtay Ilona kertészmérnök, növénynemesítő, növénygenetikus. Dr. Bajtay Miklós jogász és Iványosi Mária negyedik gyermekeként 1943. július 7-én Kecskeméten született. Az éles eszű, szorgalmas diák orvosnak készült, de származása miatt „nem javasolták” a káderek egyetemi tanulmányait. 1961-ben érettségizett, majd a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben helyezkedett el dr. Mészöly Gyula munkatársaként, így a Kertészeti Egyetemen tanulhatott tovább. 1969-ben szerzett kertészmérnöki oklevelet. Uborkanemesítés és agrotechnika volt első kutatási témája, majd a paradicsom agrotechnikáján, a tojásgyümölcs honosításán, 1973-tól a csemege- és pattogatni való kukorica nemesítésén és honosításán dolgozott munkatársaival. 1970-75 között a ZKI tudományos titkára volt, 1970-től tudományos munkatársként, megszállott kutatóként tevékenykedett. 1977-ben egyetemi doktori, 1980-ban a biológiai tudományok kandidátusa címet szerzett. 1990 júliusától a mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen oktatott, docens, majd a kertészeti tanszék vezetője lett. 24 szakcikk szerzője, 3 államilag elismert uborka-, 6 csemegekukorica, 4 pattogatni való kukoricafajta létrehozásában vett részt. Sok éven át a kecskeméti kertészmérnöki kar mérnöktovábbképzőin oktatott és a TIT nyelvtanfolyamain németre tanította az érdeklődőket.

Rendkívül segítőkész kutató volt. Doktori és kandidátusi értekezések, szakmérnöki diplomák tucatjai örökítik nevét a köszönetnyilvántartás fejezetben (sok esetben inkább társszerző, mint segítő volt!). A biometriai módszerek hazai elterjesztésének elismert egyénisége, a Nemzetközi Biometriai Társaság, a MAE, az MTA Növénynemesítési Bizottsága, a Szegedi és a Veszprémi Akadémiai Bizottság tagja volt. Óváron hunyt el 1992. január 13-án.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban?  *Petőfi Népe, 1992  *Révai Új Lexikona)


január 14.

75 éve, 1942. január 14–én Érsekújváron született Szakács Eszter Jászai Mari-díjas színművész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1966-ban végzett, majd számos vidéki színház tagja volt. Első szerződését a debreceni Csokonai Színháztól kapta, ahol három évadot töltött. 1970-től a veszprémi Petőfi, 1972-ben a Szegedi Nemzeti Színházban lépett színpadra. 1973-ban Kecskemétre szerződött, és 1978-ig a Katona József Színház társulatában játszott. Ruszt Szakács Eszter (Éva) és Kézdy Gyögy (Káin)Józseffel való találkozása miatt életének sorsdöntő jelentőségű időszaka volt a hírös városban töltött öt év, később több vidéki városban, Szegeden, Zalaegerszegen és Budapesten is dolgozott együtt a rendezővel. Kecskeméti évei alatt kapta legnagyobb szakmai elismerését: 1975-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el munkáját.

Szakács Eszter (Éva) és Kézdy Gyögy (Káin)
(Káin és Ábel - Kecskemét, 1978;
Fotó: llovszky Béla)

Kecskemétről a Mafilmhez szerződött, majd 1980-ban a Népszínház, 1985-ben a zalaegerszegi Hevesi Sándor, 1988-ban a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Jellegzetes vörös hajzuhataga, mély zengő hangja, királynői termete a tragikus sorsú szerepekre predesztinálta. Óriási sikert aratott a Hamlet Gertrudjaként, a Don Carlos Eboli hercegnőjeként, mint Nasztaszja Filippovna A félkegyelműben vagy Brecht Kurázsi mama című darabjának címszerepében. 1989-ben visszavonult, utána csak néhány kisebb szerepben lehetett látni a Budapesti Kamaraszínházban, többek között Lorca Bernarda Alba háza című drámájában Maria Josefaként. Szerepelt filmen és több tévéjátékban is: emlékezetes marad a Vámos László rendezte Bánk bán című opera tévéváltozatában nyújtott Melinda-alakítása, valamint játszott a Hahó, Öcsi! című, Palásthy György rendezte filmben is. Budapesten hunyt el 2014. március 20-án.
(Források:  *MTI  *Színházi képregény - 100 év Kecskeméten)


január 15.

100 éve, 1917. január 15-én született Dabizs Zoltán tanár. 1928-tól 1936-ig Kecskeméten, a Tisza István Református Reálgimnáziumban tanult, majd itt is érettségizett. 2007 januárjában, Nagykőrösön hunyt el.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Nagykőrösi ki kicsoda?)

Morlin Imre piarista tartományfőnök, lelki író
100 éve, 1917. január 15-én született Morlin Imre jezsuita tartományfőnök, lelki író. Apja magas rangú katonatiszt volt, fia is erre a pályára készült. 1926-tól előbb a kőszegi, majd a pécsi hadapródiskolában tanult. 1934-ben érettségizett, azután a Ludovika Akadémia tisztképző főiskolán folytatta tanulmányait. 1938-ban avatták tüzér hadnaggyá. Nyíregyházán, majd az orosz fronton teljesített szolgálatot. Onnan hazahívták, és a nagyváradi hadapródiskola tanára lett. 1944-ben, már századosi rangban, Budapesten tartózkodott, amikor a szovjet hadsereg megkezdte a főváros ostromát. A Baross utca közelében megsebesült, és orosz fogságba került.

Szibériából 1947-ben szabadult. Ekkorra már megérett benne a szerzetesi hivatás, és 1948-ban a fővárosban belépett be a jezsuita rendbe. 1950-ben az újoncházat lefoglalták, így Szegedre kellett költöznie. 1950. június 10-én Jászberénybe hurcolták, ahonnan megszökött, és Szegeden megkezdte teológiai tanulmányait, de hamarosan elbocsátották. Segédmunkásként, sekrestyésként dolgozott. 1957. január 27-én Kisberk Imre székesfehérvári püspök Pomázon titokban pappá szentelte. Az angyalföldi plébánián lett Morlin atya egyik Kecskeméten megjelent ifjúsági regényesekrestyés, de foglalkozott fiatalokkal is, akiket hittanra tanított. Emiatt börtönbe került. Később regényeket kezdett írni, „vallásos krimiket”, amelyeket sokáig csak gépelt példányokban lehetett olvasni. A kisregények az 1990-es években, Kecskeméten, a Korda Kiadó jóvoltából nyomtatásban is megjelentek.

Morlin atya egyik Kecskeméten
megjelent ifjúsági regénye

1964-ben sajtószabadsággal való visszaélés címén két és fél év börtönbüntetésre ítélték, melyet másodfokon tíz hónapra csökkentettek. Szabadulása után a budapest-belvárosi plébánián dolgozott irodistaként, de sok papi munkával is foglalkozott. 1981-ben a leányfalusi új lelkigyakorlatos házban való közreműködéséhez két évig Rómában lelkiségi teológiát tanulhatott. Haza térte után a lelkigyakorlatos munka lett fő feladata. 1984-ben ő volt az első tartományfőnök, akit újra a rendfőnök nevezett ki. Erős kézzel próbálta végezni nehéz feladatát, a szétszóratásban élő jezsuitákat a lassan már várható felszabadulásra előkészíteni. 1990-től először Budapesten, 1992-től Makkosmárián volt lelkipásztor. 1996–tól a Radvány utcai rendház elöljárójaként működött. Utána főleg fővárosi lelkigyakorlatok vezetésével foglalkozott. 2003-ban a pilisvörösvári gondozóotthonba került, ahol rövidesen meghalt.
(Források:  *jezsuita.hu  *Martinus, a Szombathelyi Egyházmegye havilapja)

 

 

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu