főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2017. szeptember 21.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

NAPRÓL NAPRA2016. január 16-31.

január 18.

Kovács Sándor 25 éve, 1991. január 18-án Két pápát is szolgált címmel Kovács Sándor kecskeméti plébánost, szombathelyi megyés püspököt méltató írás jelent meg a Kecskeméti Lapokban. A hírös városban született egyházfi életútját vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás összegezte. A cikk részletesen beszámolt Kovács Sándor 15 évig tartó kecskeméti szolgálatáról. „Ezen évek alatt - soha el nem mulasztva - minden hónap első vasárnapján, az általa megtartott egy órás prédikációknak óriási népnevelő hatása volt. Elsőrangú szónok és egyházi szervező, aki központi irányítása alá vonta a városszerte működő katolikus szervezeteket. Elsőrangú szónok és egyházi szervező, aki központi irányítása alá vonta a városszerte működő katolikus szervezeteket. Hivatalának gyakorlása idején - személyes közreműködését latbavetve - 1930. november 5-én szavazta meg az egyháztanács a piarista gimnázium felépítését. Kecskemét város társadalmi és közéleti vezéregyénisége volt. Írásait országszerte közölték a katolikus hetilapok, folyóiratok. Elsőrendű egyházi lap-orgánum volt az általa éveken át szerkesztett Kecskeméti Katolikusok Lapja.” (Kovács Sándor életútjáról bővebben: »»)


január 19.

75 éve, 1941. január 19-én született Flaisz Imre mezőgazdasági vállalkozó. Az általános iskola befejezése után ezüst és aranykalászos gazdatanfolyamokat végzett el. Később boltvezetői, zöldség-gyümölcs eladó szakképesítést szerzett Kecskeméten. Első munkahelye 1964-től a kiskunhalasi gépállomás volt. A keceli Béke Szakszövetkezetnél 1965-ben helyezkedett el, először mint traktoros, majd gépkocsivezető. A szövetkezetek egyesülése után raktáros, majd a szövetkezetek takarmányboltját vezette 1994-ig. 1994-ben egészségi okokból leszázalékolták, azóta főállású mezőgazdasági vállalkozó. Az általa termelt borok különböző borversenyeken számtalan díjat nyertek. A hegyközség választmányának, a Szőlőfürt Szövetkezet igazgatóságának, a Gyümölcstermelő TÉSZ felügyelőbizottságának tagja, a Rónasági Takarékszövetkezetnek alapító tagja volt. Részt vett a Kecel-Imrehegy Vízközmű Társulat szervezésében és jelentős érdemeket szerzett a vízitársulat megalakításában. 2004-ben Kecel Város Díszpolgára címben részesült.
(Forrás:  *Katona József Könyvtár)


január 21.

100 éve, 1916. január 21-én Szentendrén hunyt el Szathmáry Károly színész, igazgató, rendező. Sátoraljaújhelyen született 1835. december 2-án. Színész családból származott, szülei: Szathmáry Dániel és Szathmáryné Farkas Lujza színészek voltak, édesanyja már háromévesen színpadra lépett. Szathmáry Károlyt első szerződése 1849 októberétől Latabár Endréhez Kecskemétre kötötte. Vidéki vándorévek közben, 1862. április 1-jétől 1864 októberéig a Nemzeti Színház tagja volt. Először 1866-ban próbálkozott művezetéssel Marosvásárhelyen, Szilágyi Béla társulatánál, majd őket 1867 júliusában elhagyta, és Erzsébetvároson igazgatásba kezdett. Többszöri kudarca ellenére egy-egy évre újból és újból megpróbálkozott a színházvezetéssel, 1974-ben Kecskeméten is újból fellépett. 1892-ben búcsúzott a hivatásos színjátszástól, de azután is foglalkozott a színházzal: 1898 telén Székesfehérvárt játszott. 1909-ben műkedvelőket irányított Szentendrén. Nyugdíjasként Régi szép idők címmel kiadta emlékeit. Írt színművet is Bem apó hadjáratáról.
(Források:  *Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

Dornbach Alajos80 éves Dornbach Alajos ügyvéd, jogvédő, politikus. 1936. január 21-én született. Apai nagyszülei sváb parasztok voltak, akik még jól beszéltek németül. Gyermekkorát pedagógus édesapja állomáshelyein, Sáta és Szilvásvárad községekben töltötte. A gimnáziumot bátyjával együtt az egri cisztercieknél kezdte, majd az államosítás után különböző állami általános iskolák tanulója volt. 1950-1951-ben az egri papnevelő intézetben tanult mint kisszeminarista. A tanév befejezése után a kecskeméti Piarista Gimnázium növendéke lett, 1954-ben itt érettségizett. Bölcsésznek készült, de adminisztratív okokból átirányították a jogi fakultásra, így 1958-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1956-ban nemzetőr, a forradalmi bizottság tagja volt, ezért 1959-ben 2 hónapra letartóztatták. Később ügyvédjelölt lett, majd 1964 és 1973 között Gyöngyösön, 1974-től pedig Budapesten dolgozott ügyvédként. Az ellenzékiek ingyenes jogi tanácsadója volt, a Szabad Kezdeményezések Hálózatának alapítói közé tartozott. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság jogi szekcióját vezette, ő kezdeményezte a Nagy Imre-per és több koncepciós per felülvizsgálatát. 1988-tól az SZDSZ tagjaként politizált, a liberális párt vezetőségében több ciklusban tevékenykedett. Két ciklusban az SZDSZ országgyűlési képviselője lett, s egy ideig a Ház alelnöki tisztjét is betöltötte. Országgyűlési munkájával támogatta a hazai jogrendszer és demokrácia kialakulását. Mint katolikus értelmiségi sokat tett az egyházak kárpótlásának rendezése területén is. 2002-ben visszavonult a politikai életből és a közéleti szerepléstől. Azóta döntően a magánszférában ügyvédként alapítványok, egyesületek tevékenységét segíti.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Magyar Pax Romana)


január 24.

Dr. Szabó Attila ügyvéd60 éves dr. Szabó Attila ügyvéd. Kecskeméten született 1956. január 24-én.

Egy helybéli család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot, és testvéreihez hasonlóan az általános és középiskolát Kecskeméten végezte. Az érettségit követően Szegeden folytatta tanulmányait, a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Később, az 1990-es évek elején marketingmenedzser mérnöki, 1997-ben pedig a Pénzügyi és Számviteli Főiskola kecskeméti posztgraduális képzésén a szakközgazda szakot is elvégezte.

Az egyetem befejezése után a Kecskemétvin Rt. jogelődjénél jogi előadóként helyezkedett el. Alig kóstolt bele a munkába, máris jogtanácsosként, néhány év múlva vállalkozási igazgatóként, majd 1992-től vezérigazgatóként dolgozott ott. A kialakult gazdasági helyzetre való tekintettel maga kezdeményezte a társaság megszűnését, felszámolását, és ebben a munkában a felszámoló helyi megbízottjaként működött közre. 1997 januárja óta egyéni ügyvédként tevékenykedik.

A kilencvenes évek második felében, az átalakulás kezdeti nehézségeit saját területükön sikeresen leküzdő, a gazdasági életben egyre jelentősebb súlyt elfoglaló polgárok, vállalkozók egy csoportja úgy gondolta, hogy a város dolgai mehetnének jobban is, ha az önkormányzati testületben döntési jogokkal bíró küldöttek nem pártjuk központilag regulázott elveit, hanem a városban élők érdekeit szabad polgárokként képviselnék. Céljaik megvalósítására megalapították a Szövetség az Európai Kecskemétért elnevezésű szervezetet.

A SZEK képviselőjeként
A SZEK képviselőjeként

A SZEK munkájában dr. Szabó Attila is aktívan részt vett, és a párt támogatásával az 1998 és 2006 közötti két ciklusban önkormányzati képviselő volt. Az első négy évben a Mezőgazdasági Bizottságban dolgozott, míg nyolc évig a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság tagja volt. Ez utóbbi testület munkáját külsö bizottsági tagként később is segítette.

(Források:  *Katona József Könyvtár  *Dr. Király László: SZEK - egy politikus civil szervezet  *valasztas.hu)


január 25.

325 éve, 1691. január 25-én Kolozsváron született Jegenyei József piarista tanár, hitszónok. Unitárius püspök fia volt. 1709-ben katolizált, Nyitrán a piarista rendbe lépett, de még az újoncév befejezése előtt elküldték. Ekkor Bécsbe ment tanulni, és világi pap lett. 1735-ben másodszor is beállt a piaristák közé. Vácon, Nyitrán és Veszprémben volt hitszónok és hitoktató. Kecskeméten is többször megfordult: 1745-47-ben vicerektor és hitszónok volt, 1752-54-ben, majd 1759-től már betegen élt a kecskeméti rendházban. 1762. január 30-án itt hunyt el.
(Forrás:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

175 éve, 1841. január 25-én Pápán hunyt el Kocsi Sebestyén István református lelkész, teológiai tanár. 1761. március 6-án Mezőtúron született. 1776 körül a Debreceni Kollégiumban, 1780 körül Kecskeméten tanult, azután 1784-ben Kunszentmiklóson lett rektor, 1787-ben külföldi tanulmányutat tett, az Odera menti Frankfurtban, a Viadrina Egyetemen tanult. Hazatérve előbb Monoron segédlelkész, majd 1792 és 1803 között debreceni professzor volt, exegezist, zsidó nyelvet és történelmet tanított. Oktatott arabot is, állítólag ekkoriban mondta egy tudálékos városi vizsgaellenőrnek, hogy „aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul!”. 1795-ben részt vett a Csokonai kicsapatásával végződő kollégiumi pörben.

1797-ben papi vizsgát tett. Ezután előbb Hajdúböszörménybe, azután Hajdúszoboszlóra, majd 1808. április 15-étől Kecskemétre hívták meg lelkésznek. A hírös városban összeütközésbe került a hívőkkel, mert a szószékről kipellengérezte az általa léhasággal vádolt személyeket, sőt egyikőjüket a templomból is kizavarta a nagy nyilvánosság előtt. A presbitérium másik papot választott, de az egyházkerületi elöljáróság visszahelyezte tisztségébe, ő azonban 1814-ben lemondott, és elhagyta Kecskemétet. A vele történtekről Hornyik János is (Egy lap Kecskemét város újabbkori történetéből), illetbe maga Kocsi Sebestyén István is megemlékezett (Sátán angyalának csapdosásai.)

Kecskemétről eltávozva egy évig Monoron lelkészként szolgált, majd 1815-től haláláig Pápán hittant és szentírásmagyarázatot is tanított. Igazi polihisztor volt, a latin, héber, görög, arab, szír, káldus, kopt nyelvek ismerője és szakértője, aki – legalábbis Eötvös szerint – latin nyelven írt egy kopt  nyelvtant is. Írásai mind valláselméleti szakmunkák, közülük azonban csak néhány jelent meg nyomtatásban, több munkája máig kéziratban maradt.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kunszentmiklósi kislexikon  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái  *Vaderna Gábor: Sebestyén Gábor és a közköltészet  *Veszprém megyei életrajzi lexikon  *Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon)

Váci Mihály50 éve, 1966. január 25-én „A mai magyar lira estje“ címmel új irodalmi előadás-sorozat indult Kecskeméten a Megyei Könyvbarát Bizottság és a Katona József Megyei Könyvtár közös rendezésében.

A sorozatban az irodalomkedvelő közönség a kortárs magyar költészet legnépszerűbb képviselőivel találkozhatott egy-egy előadói est keretében; a költők verseit kiváló előadóművészek tolmácsolták. Az első alkalomra Váci Mihály látogatott Kecskemétre. A Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító a megyei tanács kultúrtermében találkozott olvasóival.

Az új sorozat indulása alkalmából Fenyvessiné Góhér Anna, a megyei könyvtár vezetője üdvözölte a szereplőket és a közönséget, majd F. Tóth Pál, a Petőfi Népe főszerkesztő-helyettese mondott bevezetőt, amelyben ismertette Váci Mihály írói pályáját, költészetét. Ezután Váci Mihály beszélt munkájáról, terveiről, majd Keres Emil előadóművész és Bege Margit, a Katona József Színház művésze szavalta a költő legnépszerűbb és újabb verseit.
(Forrás:  *Petőfi Népe, 1966)

49 pontot dobott a kecskeméti kosaras25 éve, 1991. január 25-én kecskeméti kosaras sikeréről számolt be a Petőfi Népe.

Fück Tünde
, a Kecskeméti SC NB I-es női kosárlabdacsapatának játékosa 49 pontot ért el a Szeged SC elleni Tisza-parti mérkőzésen. A kiváló kosaras nagyszerű teljesítménye ellenére a kecskemétiek kétpontos vereséget szenvedtek, a mérkőzést ugyanis 90-88 arányban a szegediek nyerték meg.

Fück Tünde Kecskeméten született 1966. január 18-án. Szülővárosában tanult, a Bányai Júlia Gimnáziumban érettségizett. Sok éven át kosarazott, mindvégig Kecskeméten. Többek között Király Sándor volt a mestere. A magyar válogatottban is játszott, így például egy 1965-ös spanyolországi tornán is szerepelt a nemzeti együttesben. Napjainkban is Kecskeméten él, egy hete ünnepelte 50. születésnapját.
(Forrás:  *Petőfi Népe, 1991)


január 26.

75 éve, 1941. január 26-án a Kecskeméti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. igazgatóságának mérlegmegállapító üléséről számolt be a Kecskeméti Lapok. A cikk írója már a címben utalt arra, hogy a pénzintézet kedvező évet zárt: "Egyre fokozottabban fordul városunk és környékének bizalma a százéves Kereskedelmi Bank helybeli affiliációja felé."

A Kecskeméti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. bő egy évvel korábban létesített üzleti kapcsolatot a centenáriumát ünneplő Kereskedelmi Bankkal, és így hatalmas tőkeerőt és hiteltartalékot tudhatott maga mögött. Ennek köszönhetően Kecskemét és környékének gazdasági szereplői a bank ügyfeleivé váltak. Az igazgatósági ülésen megállapított és tárgyalt mérleg olyan számadatokat tartalmazott, melyek szerint a fejlődés országos viszonylatban is szinte páratlan volt a maga nemében. A bank kihelyezési állománya 150, betétállománya 141 százalékkal emelkedett., míg az év folyamán folyósított új kölcsönök összege 221 százalékkal haladta meg a korábbi összeget. A pénzintézet nyeresége 21 000 pengő volt.

A cikk így fejeződött be: "A magunk részéről örömmel vesszük hírét ennek a régi, jól vezetett intézetnek gyors és nagyarányú fejlődését és bizalommal tekintünk a Kecskeméti Magyar Kereskedelmi Bank további működése felé."
(Forrás:  *Kecskeméti Lapok, 1941)


január 27.

75 éve, 1941. január 27-én hunyt el Csáky István jogász, politikus.

1894. július 14-én Segesváron született. Bécsben konzuli iskolát, Budapesten jogot végzett. Anyanyelvén kívül német, francia, angol, olasz, spanyol és román nyelven is beszélt.

1919-ben mint követségi attasé lépett a külügyminisztérium szolgálatába, majd a magyar delegáció titkáraként részt vett a trianoni béketárgyalásokon. 1921-ben a vatikáni magyar nagykövetség II. osztályú titkáraként működött. 1923-24-ben a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Ezt követően a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott. 1928-tól 1932-ig a külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, majd vezetője lett. 1933-tól 1935-ig a madridi és a lisszaboni követségeket vezette ügyvivői rangban, azután visszatért Magyarországra, ahol a miniszter kabinetjének vezetője lett. Kecskemét város lajstromos választókerületében képviselővé választották.

Csáky István aláírja a második bécsi döntés okmányát
Csáky István aláírja a második bécsi döntés okmányát


1938. december 10-től haláláig az Imrédy-, majd a Teleki-kormány külügyminisztere volt. Jelentős szerepet játszott az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozásban, a második bécsi döntés előkészítésében, a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásban és 1940. december 12-én ő írta alá Belgrádban a jugoszláv-magyar barátsági szerződést.
(Források:  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Magyar Országgyűlési Almanach)

 

 

 


Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu