augusztus 25.

60 éves dr. Lovas Dániel kultúrtörténeti és képzőművészeti szakíró, szerkesztő, médiaszakértő, könyvkiadó, a DecoArt Könyvkiadó és a Magyar Múzsa könyvsorozat főszerkesztője. Szentesen született 1954. augusztus 25-én. 1978-ban végzett a JATE BTK magyar-történelem szakán, 1984-ben ugyanott doktori címet szerzett. 1989-től 1991-ig a Kecskeméti Lapok új folyamának alapító főszerkesztője, 1991-től 2002-ig a Petőfi Népe főszerkesztője, 2002-től 2005-ig a Zöld Újság Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. 2011 óta a VOSZ Bács-Kiskun Megyei Szervezetének titkára. Több mint 40 könyvet publikált a médiáról, illetve képzőművészeti, kultúrtörténeti és sakk témakörökben, melyek közül a legfontosabbak: Élet a régi Kecskeméten (2006), Új magyar művésznévtár I-II. (2006), Magyar Sakklexikon (2009), Mérlegen a helyi média (2010), Kecskemét régen és ma (2012). Szakmai munkájáért 1998-ban Kecel Városáért Kitüntető Díjat, 2006-ban Petőfi Sándor Sajtószabadság Díjat kapott.

augusztus 26.

75 éve, 1939. augusztus 26-án hunyt el Kubinyi Endre plébános. Kecskeméten született 1858. október 30-án. Iskoláit szülővárosában, Kassán és Vácott végezte. 1881. július 16-án szentelték pappá. Magyarnándorban, Bagon, Heréden, Tápiógyörgyén, Rékason és Cegléden mint káplán szolgált. 1885-től Vácott élt: előbb karkáplán, azután a váci ipar- és kereskedelmi iskola, majd az istvántelki kertészképző intézet igazgatója volt. 1892-ben rétsági plébános lett. Új harangot öntettetett, évente 1 db 10 koronás arannyal támogatta a nógrádi járáskör tevékenységét. Tóalmáson egy tantermet is építtetett. 1902-ben üllői plébánossá választották, ahol megújíttatta a templomot. Egyházi munkája mellett baromfinemesítéssel és -tenyésztéssel, valamint méhészettel is foglalkozott, évekig az Országos Magyar Méhészeti Egylet alelnöke volt.

augusztus 27.

150 éve, 1864. augusztus 27-én Kecskeméten született Csősz József iparos, gazdasági főtanácsos. A kádármesterséget Lédeczi Józsefnél tanulta, majd vidéki segédeskedés után itthon önállóvá lett, és kitűnő munkájával csakhamar a legjobb nevű kecskeméti iparosok sorába emelkedett. 30 éves korában segédjegyzője lett a kecskeméti ipartestületnek, majd mint titkár, illetve főjegyző vezette azt 20 éven keresztül. 30 éven át volt irányítója minden iparos mozgalomnak. Sok éven át volt kereskedelmi és iparkamarai tag. Fő rendezője volt az 1901-es nagy sikerű Kecskemét vidéki iparkiállításnak. Nagy szerepe volt 1905-ben az Iparos Otthon megépítésében. Az épületben nyert elhelyezést az Ipartestület, az Iparegyesület, az általa alapított Ipari Hitelszövetkezet és az Iparosok Temetkezési Társulata. Elnöke volt a Polgári Daloskörnek is. 1922-ben gazdasági főtanácsossá nevezték ki.

(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon   *Kecskeméti Közlöny Naptára, 1939  *Magyar Katolikus Lexikon)