főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. május 25.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

Mérnök diplomája ellenére a tanítást választotta100

100 éve, 1914. szeptember 8-án hunyt el Garzó Imre mérnök, tanár, lapszerkesztő. 1835-től 1840-ig Kecskeméten, a Református Kollégiumban töltötte diákéveit, majd Pesten szerzett mérnöki képesítést. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, tüzér hadnagyként esett fogságba Világosnál. Rövid kecskeméti tanárkodás után 1862-ben hívták meg a hódmezővásárhelyi református gimnáziumba, ahol 1874-ig tanított. Öregségének napjait visszaemlékezésének írásával töltötte. Szaniszlón hunyt el 1914. szeptember 8-án. Életével, tetteivel bizonyította azt, amit maga így foglalt szavakba: „Minden foglalkozás, minden mesterség, minden munka művészetté minősülve tökéletesedik a tudásnál fogva, mellyel az végrehajtatik, s a czél és feladatnál fogva, melyet az szolgál.” 

Garzó ImreGarzó Imre 1827. október 22-én született Kecskeméten. Szüleit korán elvesztette. Négyéves sem volt, amikor édesapja meghalt, így nem gyakorolhatott döntő befolyást rá. Annál inkább édesanyja, aki öröklött kis földbirtokát maga igazgatta, és annak szűkös jövedelmeiből tartotta el családját. Mindezt olyan ügyességgel tette, hogy sikerült adósságaikat is törlesztenie. Garzót már gyermekként érdekelték és izgatták a birtokkal kapcsolatos ügyek. Számára nagy öröm volt a tanyára, a szőlőbe édesanyját kísérve kimenni. Esténként korán bezárkóztak, és míg édesanyja és nővére, Róza kézimunkáztak, a fiúk, Imre és Gábor iskolai dolgaikkal foglalatoskodtak, majd irodalmi művekből olvastak fel. Ezek az esti családi együttlétek „megfertőzték” a fiatal Garzót az irodalom, a művészetek, a tudományok tiszteletével és szeretetével. Ez a családi örökség irányította őt végig későbbi élete során.

Iskoláit Kecskeméten kezdte meg 1835-ben. Valószínűleg otthonról egyből a gimnáziumba került, elemi iskolai tanulmányaira ugyanis sehol sincs utalás. 1840-ig járt Kecskemétre, majd utolsó gimnáziumi évét Kisújszálláson töltötte. Ezután ismét a hírös városban tanult, a líceumban két évig bölcseleti (mennyiségtan, algebra, egyetemes történelem, filozófia, természetrajz és természettan) tanulmányokat folytatott. Ezekben az években ismerkedett meg és került jó barátságba Jókai Mórral, és minden bizonnyal találkozott Petőfi Sándorral is.

Garzó Imre önéletrajzi visszaemlékezéseA gimnáziumi tanulmányok azonban kevés örömet jelentettek számára. „Amott tanultam, mert tanulni és tudni kellett...” – írta önéletrajzában –, de az elsajátításra szánt ismeretanyag nem keltette fel érdeklődését. Különösen a latin nyelv állt távol tőle, ugyanakkor a mennyiségtant és a természettudományt kedvelte, mert szerinte e két tárgy „a valóság fölfogásához szükséges képzelő tehetségnek legbiztosabb gyakorlója és fegyelmezője, az érzelemnek pedig adatok megállapításában kivédhetetlen mestere.” Szellemi látókörét a filozófia is szélesítette, s nyitotta meg számára az emberi tudás és gondolkodás távlatait.

Kecskeméti líceumi évei után a pesti egyetem kétéves mérnöki tanfolyamán tanult tovább. 1845 augusztusában – uradalmi mérnökként – Somogy megyébe utazott, hogy letöltse kötelező kétéves gyakorlatát. A fölmérési munkák közben nagy lelkesedéssel figyelte, tanulmányozta az őt körülvevő világot: a vidéki élet, a vidéki emberek jellegzetességeit. Tapasztalatait így összegezte: „...hovatovább behatóan ismertem föl a valóság tényezőit, a tapasztalt jelenségek okozati összefüggését”.

1848 nyarán épp Egervár határában végzett méréseket. Munkájával szeptember 12-én, ahogy Jellasics betöréséről értesült, azonnal felhagyott. Jelentkezett a honvédseregnél, ahol két hét alatt tüzér tisztté képezték ki. Részt vett a 1848-49-es szabadságharc ütközeteiben. A tűzkeresztségen Schwechat mellett esett át, majd egységével átszelte az egész országot. A fegyverletétel után rövid ideig orosz, illetve osztrák fogságban volt, azután Aradon – a szabadságharcban való részvétele büntetéseként – közkatonaként besorozták a császári hadseregbe és Firenzébe vezényelték.

A kényszerkatonáskodásból 1851-ben megváltás útján szabadult. Ekkor találta szembe magát a pályakezdés problémájával. Tanítani szeretett volna, de tanári álláshoz nem jutott, ezért visszatért Somogyba, és még közel kilenc évig dolgozott mérnökként. Közben két és fél évet ugyan tanított Kecskeméten, de ott nem találta meg a helyét.

Garzó Imre folyóirataÉlete 1862-ben ért révbe, amikor meghívták a hódmezővásárhelyi református gimnáziumba a mennyiség és természettani tanszékre. Nagy tervekkel, lelkesen vetette bele magát a tanári munkába, emellett a városi közéletbe is aktívan bekapcsolódott. Az 1867/68-as tanévben még a gimnázium igazgatójának is megválasztották. Egészen 1874-ig dolgozott tanárként Vásárhelyen, ekkor egészségének romlása miatt nyugdíjba vonult: „1872-ben gyomorbaj lepett meg, melyet eléggé számba se vettem, de amely úgy fejlődött, hogy 1873-ban már aggasztó vérszegénységet és különös gerincbántalmat hozott rám...” – emlékezett betegségére.

Garzó Imre folyóirata

Felgyógyulása után a tanításhoz már nem tért vissza, de a vásárhelyi közéletben tovább tevékenykedett. Szinte végeláthatatlan azon egyesületek, szervezetek, bizottságok száma, ahol Garzó Imre tevékenykedett. 1870-ben Hódmezővásárhelyi Szemle címmel havi folyóiratot indított, Vásárhelyen ez volt az első havi folyóirat. A községi iskolaszék elnökévé választották, valamint a város törvényhatósági bizottságának virilis, azaz szavazati joggal bíró tagja lett. Mérnökként bekapcsolódott az 1879-es szegedi nagy árvizet követő árvízvédelmi munkálatokba. A Körös-Tisza-Maros Buda István: Garzó ImreÁrmentesítő és Belvízszabályozó Társulat alelnökeként fő mozgatója volt a belvízszabályozásnak és a Vásárhelyt védő körtöltés építésének. Szervezett népbankot is, illetve egyik alapítója volt a Vöröskereszt városi szervezetének. 

Oktató munkája és közéleti tevékenysége mellett közoktatás-politikai kérdésekkel és tankönyvírással is foglalkozott. Főbb művei: Mennyiségtan (Szeged, 1864); A közoktatás kérdéséhez (Szeged, 1880); Hód-Mező-Vásárhely város ismertetése (1891); A magyar hazafiság ellentétei (Hódmezővásárhely, 1897); Vázlatok a lélek természetrajzához (Hódmezővásárhely, 1897); Justh Gyulához (Nagykároly, 1902).

Buda István: Garzó Imre

1902-ben fiához, a Szatmár megyei Szaniszlóra költözött. Öregségének napjait visszaemlékezésének írásával töltötte. Szaniszlón hunyt el 1914. szeptember 8-án. Temetéséről így rendelkezett: „Semmi gyászjelentést rólam ki ne adjatok... Temetőbe temessetek, annak nyugati partos végén, ahol már van is egy-két sírhalom... A temetési szertartás közönséges énekszóval, papi ima nélkül menjen véghez...”

(Források:  *Dömötör Piroska: A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium két legendás fizikatanárának munkássága  *Dr. Varsányi Péter István: Hódmezővásárhely jelesei)

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu