305 éve, 1713. január 15-én született Tapolcsányi Gergely piarista tanár, tartományfőnök. A gimnáziumot Nyitrán végezte, a rendbe 1828 szeptemberében lépett Privigyén. A novíciátus után 1729-től Veszprémben, Debrecenben és Privigyén az alsó osztályokban tanított. Később bölcseletet tanult, majd 1735-től Kecskeméten elvégezte a teológiát és áldozópappá szentelték. A retorika és poézis tanára volt Pesten, a rend növendékeinek hittudományokat tanított Nagykárolyban és Nyitrán. Ezt követően két évig Debrecenben igazgató és egyúttal teológiai tanár is volt. Szónoklataival komoly elismerésre tett szert. 1744-től 1754-ig egyházi szónok és plébános volt Debrecenben. Rendje innen két ízben is Rómába küldte a tartomány képviselőjéül a generale capitulumba, ahol egyházjogi tudásával tűnt fel. A római szentszék, sőt XIV. Benedek pápa is kikérte tanácsát a magyarországi vegyes házassági kérdések ügyében. 1754-ben a szegedi rendház vezetését bízta rá báró Cörver János rendfőnök, akinek konzultora, majd asszistense és az 1760. évi káptalani gyűlés alapján 1766-ig utóda lett a rendfőnökségben. Ez állásában döntő hatással volt az akkori piarista tanulmányi rendszer kialakulására. Ekkor készült a hazai piarista iskolák két új tanulmányi rendszere, melyekben a korábbi magyarorszái tantervekhez képest már megkívánták a nemzeti tantárgyak (magyar nyelv, történelem, stb.), bővebben a reáliák (kereskedelem, számtan, könyvvitel, stb.) oktatását. Később ismét szegedi rektor lett. 1773. október 8-án, Szegeden hunyt el.
(Források:  *Magyar Katolikus Laxikon  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái) 

245 éve, 1773. január 15-én hunyt el Conti Lipót Antal kőfaragó. 1708. december 17-én Sopronban született. Apjánál, Pietro Antonio Conti stukkókészítőnél, majd Eysenkölbl Lőrinc kőfaragómesternél tanult. 1734-ben pesti polgár, városi tanácsos lett. Ezt követően az ország számos városában dolgozott. Kecskeméti munkája, a Szentháromság-oszlop az Alföld egyik legszebb köztéri szoborkompozíciója. A felhők mögé bújt puttószerű angyalkákkal kísért oszlop közepén a barokk legnépszerűbb Mária-ábrázolása, a Szeplőtelen Fogantatás szobra látható. Alatta Szent István király, illetve a két leggyakrabban megjelenített „pestises” szent, Szent Sebestyén és Szent Rókus kap kiemelt szerepet. A szoborcsoport három oldalán latin felirattal márványtáblát helyeztek el, amelynek fordítása így szól: „Annak az évnek emlékére igazságos szent Isten, vedd tieidnek kegyes fogadalmát, s egek hatalmas királya távolítsd el tőlünk a mirigyhalált". A barokk fogadalmi emléken olvasható latin felirat egyben kronosztikon is, azaz a nagyobb római betűk számok is, amelyek a felállítás dátumát, az 1742-es évszámot adják ki.

Conti Lipót Antal 1745 és 1747 között a kecskeméti piarista templom építésénél is dolgozott, annak kapuját és oltárlépcsőjét ő készítette. Több munkát végzett a régi városháza épületén is.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon   *Magyar Életrajzi Lexikon)