1977. augusztus 18-án hunyt el Déry Tibor Kossuth- és Baumgarten-díjas író, költő.

1894-ben született Budapesten, gazdag nagypolgári családban. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után tisztviselőként helyezkedett el, de már ekkor is írói pályára készült. 1917-ben az Érdekes Újság pályázatára írt Lia című kisregénye nagy botrányt kavart, és szeméremsértés vádjával perbe fogták. Versei, novellái jelentek meg a Nyugatban. 1918-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, az 1919-es Tanácsköztársaság idején tagja volt az Írói Direktóriumnak. Akkor is lelkes kommunista maradt, amikor államosították édesapja budapesti bérházát (Wesselényi utca 13.), aki ezért öngyilkosságot követett el.

A Tanácsköztársaság bukása után rövid időre börtönbe került, 1920-as szabadulása után megnősült, és feleségével Ausztriába emigrált, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. 1923-ban Párizsba, majd Perugiába utazott, ahol megírta Az óriáscsecsemő című drámáját.

Hazatérve Kassák Lajossal és Illyés Gyulával a Dokumentum című folyóiratot szerkesztette. 1929-ben, válása után, Prágába utazott, megfordult Ausztriában, a skandináv országokban, élt Berlinben, német lapoknak dolgozott.

1933-ban kezdett hozzá A befejezetlen mondat című nagylélegzetű regényéhez, amelyet Illyés Gyula és Lukács György az új magyar realista nagyregényként üdvözölt. 1938-ban magyarra fordította André Gide Visszatérés a Szovjetunióból című antikommunista művét, de a hatóságok értetlensége miatt mégis „kommunista propaganda folytatása" címén helyezték vád alá, ítélték börtönbüntetésre. 1944-ben kapcsolatba lépett az ellenállási mozgalommal, hamis iratokat szerzett a menekülőknek.

1945 után a kommunista párt egyik hivatalos írója lett, a Csillag című folyóiratot szerkesztette. Ismét megnősült. 1947-ben Baumgarten-, 1948-ban Kossuth-díjat kapott.

1950-ben megjelent a Felelet első kötete, két év múlva a második kötetet éles bírálat fogadta, mert az illegális kommunista párt ábrázolásában eltért a hivatalos ideológiai elvárásoktól. Az író nem volt hajlandó átdolgozni a regényt, amely befejezetlen maradt.


1955-ben pártfegyelmit kapott, mert aláírta az írók és művészek memorandumát, amely a Rákosi-féle művelődéspolitika megváltoztatását követelte. 1956 nyarán kizárták a pártból, a forradalom alatt Nagy Imre oldalára állt. 1957-ben a "nagy íróper" fővádlottjaként kilencévi börtönre ítélték. A rácsok mögött írta G. A. Úr X-ben és A kiközösítő című regényét.

1960-ban amnesztiával szabadult, az irodalmi életbe 1963-ban a Szerelem című elbeszéléskötetével tért vissza. Ismét utazhatott, számos műve jelent meg külföldön, a nyugat-berlini Akadémia, a hamburgi Szabad Akadémia és a mainzi Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.

Halála előtt 10 évvel, 1967 decemberében a Kecskeméti Irodalmi Szabadegyetem vendégeként a hírös városban tartott nagy sikerű előadást, az estet, melyen többek között Latinovits Zoltán is fellépett, Abody Béla vezette. Írói munkásságát Kecskemét kulturális élete is megbecsüli, a Katona József Színházban 2013-ban Déry-emléknapot is tartottak. Műveit a hírös város teátruma gyakran tűzi műsorra. Réczei Tamás Déry levelezése alapján Szerelem címmel összeállított színpadi fantáziáját 2013-ban, míg az 1926-ban íródott, egyik legismertebb (és általa legjobbnak tartott) művét, a magyar avantgárd kiemelkedő darabját, Az óriáscsecsemőt 2015-ben mutatták be.


A hatalom ironikusan csipkelődő kritikusaként, de elismert alkotóként élte le utolsó másfél évtizedét, életművének egyik csúcsa az Ítélet nincs (1969) című életrajz. Ekkor született műveiben (Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról, Kedves bópeer...) a modern próza újító megoldásaival élt. Több könyvét is megfilmesítették, a Felelet és A befejezetlen mondat, a Szerelem, a Simon Menyhért születése is sikert aratott, a Képzelt riportból pedig népszerű musical született, amelyet mind a mai napig műsorukra tűznek a színházak.

(Források:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum  *Petőfi Népe)