főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. augusztus 17.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

A legismertebb vidéki színigazgatók egyike125

125 éve, 1890. február 9-én hunyt el Láng Boldizsár színész, színigazgató. Miskolcon született 1824. november 15-én. 1841-ben lett színész apja, Láng Lajos társulatánál, ahol anyja, Csepreghy  Anna is játszott. Szeles gavallérok alakításával kezdte pályáját. Később olykor drámai szerepeket is vállalt, de sikereit elsősorban komikusként aratta. Képzett hangja és zenei műveltsége révén népszínművekben is emlékezetes alakítást tudott nyújtani. Az Alföldet járva Láng Boldizsár többször megfordult Kecskeméten is: 1854-55-ben, 1863-64-ben és 1865-66-ban lépett föl a hírös városban. Ők játszottak először operettet Kecskeméten. 1868-ban lengyel énekekből egy francia-négyest szerkesztett, melyet Rapperswyli emlék címmel adott ki. Írt dalokat és nagyobb zenedarabokat is. 1868-ban tönkrement, 1872-ben felhagyott a színigazgatással, és tisztviselői állást vállalt. 1890-ben mint adótiszt hunyt el. „Lángh Boldizsár évekig a legismertebb vidéki színigazgatók egyike s kedvelt szalon színész és énekes volt” – írta nekrológjában a Vasárnapi Újság.

Láng Boldizsár a nagynevű Lángh színészdinasztia harmadik generációjának kiválósága volt. Színész családban nőtt fel a színpad állandó közelségében. Nagyapja a nagy magyar úttörőszínész, Láng Ádám János, édesatyja az énekes színész és társulati direktor Láng Lajos volt, míg édesanyja a kor vidéki színészetének egyik kedvelt komikája, Csepreghy Anna volt. Már kora gyermekkorában természetesen öltötte fel magára a gyerekszerepek jelmezeit. Ifjú korára a szakma sok csínját-bínját elsajátította, ám szülei civil foglalkozást gondoltak helyesnek számára. Úgy nevelték, hogy eszébe se juthasson a színház. Iskolái végeztével mégis súgóként kezdte működését 1842-ben, Egerben. Később Lendvay Mártonnak, a korszak kitűnő színművészének a bátorítására lépett mégis színpadra, szülei eredeti szándéka ellenére. Kezdetben Herényi József színésztársulatával Rozsnyón, Rimaszombaton, Kassán működött, majd Körösi József igazgatósága alatt Sátoraljaújhelyen, Eperjesen, és Ungváron játszott sokáig. Később édesanyja társulatával aratott nagy sikereket, Ung-Bereg-Szabolcs megyékben, sőt ekkor már a közönség kedvenceként is köszöntötték őt több helyen.

A legismertebb vidéki színigazgatók egyikeDebrecenben játszott, amikor utolérte a történelem, az 1848-as szabadságharc, amelyben időlegesen futár szerepet vállalt, sőt részt vett a püski csatában. A háború vége felé azonban visszatért a színi pályára. 1849-ben, Alday lejáró debreceni direktori szerződésekor átvette főnökétől a társulatot, és innentől fogva 18 esztendőn keresztül ő igazgatta azt. Első intézkedései közé tartozott, hogy 1850-ben egyesítette társulatát Abaújnál, a Teleky Miklós vezette színtársulatával, és megerősödve lett a magyar nyelv és irodalom hű terjesztője, az ország legtekintélyesebb közönsége előtt elismerést és méltányosságot kiérdemelve, miután truppjával bejárta szinte az egész országot. Társulatánál folyvást szem előtt tartotta az erkölcsösség megőrzését, és elvárta színészeitől a feltétlen szorgalmat és szakmai odaadást, a szereptudást, a hibátlan szép magyar beszédet. Társulatánál bevezette a vendég és meghívott művészek rendszerét, amely szisztéma, akkor még szokatlan módon az egy-egy produkcióra szóló szerződtetést jelentette. Így a szakma jeleseit tudhatta társulatánál egy-egy kitűnő előadásra, amely komoly szakmai rangot is adott a társulat hosszú működésekor, és ösztönzően hatott az állandó tagok számára is. A meghívott művészek többségében kitűnően képzett zenészekből, énekesekből álltak. Ők nem tagok, hanem meghívott vendégei a produkciónak, így a társulat körében nem indul rivalizálás, zúgolódás, nem támadt ellentét sem, mindenki tudta, néhány előadásról van csupán szó. Társulatánál megfordult a kor több meghatározó színházi embere, színésze, leendő igazgatója, úgy mint Paulay Ede, Takács Ádám, Molnár György, Szijasi Imre, Horváth György, Bereznay István, a későbbi Nemzeti Színház tagságából, de Szabó Pepi, Vermark Ida (Szilágyi Béláné) is Láng Boldizsárnál kezdte a pályát. Egyik ismertebb színpadi munkája, a „Rapperswyli-emlék”, francia négyes, lengyel dalokkal, valamint népszínművé dolgozta át az „Angyal Bandi” történetet, amely a kor egyik sokat játszott, népszerű darabja lett.

Egy rosszabb időszakot követően azonban elszegényedett, és 1868 nyarán feloszlatta a társulatát, maradék kevés pénzét 12 gyerekének taníttatására fordította. Színpadtól való visszavonulása után tisztviselő lett a debreceni pénzügyi igazgatóságnál. Képzett hangja és zenei műveltsége révén – színészként – népszínművekben nyújtott elsősorban emlékezetes alakításokat, és bár vállalt olykor drámai szerepeket is, igazi sikereit mégis komikusként aratta. Cikkeiben a vidéki színészet érdekvédelmének megszervezése mellett foglalt állást. Debreceni letelepedését követően később, élete végén állami adótisztként került Élesdre, csak a családjának élt. Szerettei körében 66 éves korában távozott.

(Források:  *Joós Ferenc, A vándorszínészettől az állami színházig  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *szineszkonyvtar.hu  *Takács István: Láng Boldizsár)

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu