Kecskemét városát is sokszor meglátogatta a „fekete halál” néven is emlegetett pestis. Az 1739. évi járvány a lakosságnak majdnem harmadrészét elvitte: 3959 katolikus és 2011 református lakos halt meg. A megmaradottak hosszú éjszakákon át temették a halottakat. Koporsóval már nem is győzték. Zsákba dugva, gyékénybe takargatva, tízet-húszat temettek egy-egy sírba a szükségessé vált új, Szentháromság könyörületébe ajánlott temetőben. "Az Istenek mérges ostora, a Dögletes Betegség" áldozatait Blahó Vince ferences rendi áldozó pap búcsúztatta. Voltak házak, amelyekből kihalt mindenki. Ablakaikat a hatóság berakatta, a kapukat pedig beszögeztette.

A járvány 1740-ben, Szentkereszt felmagasztaltatása ünnepén szűnt meg. Kecskemét katolikussága megfogadta, hogy a város öt bejáratánál kereszteket állíttat. Emellett a helybeliek valláskülönbség nélkül egy Szentháromság-emlék építését is elhatározták A munkára egy pesti kőfaragót kértek föl.

Conti Lipót Antal 1708. december 17-én Sopronban született. Apjánál, Pietro Antonio Conti stukkókészítőnél, majd Eysenkölbl Lőrinc kőfaragómesternél tanult. 1734-ben pesti polgár, városi tanácsos lett. Ezt követően az ország számos városában dolgozott. Kecskeméti munkája, a Szentháromság-oszlop az Alföld egyik legszebb köztéri szoborkompozíciója. A felhők mögé bújt puttószerű angyalkákkal kísért oszlop közepén a barokk legnépszerűbb Mária-ábrázolása, a Szeplőtelen Fogantatás szobra látható. Alatta Szent István király, illetve a két leggyakrabban megjelenített „pestises” szent, Szent Sebestyén és Szent Rókus kap kiemelt szerepet. A szoborcsoport három oldalán latin felirattal márványtáblát helyeztek el, amelynek fordítása így szól: „Annak az évnek emlékére igazságos szent Isten, vedd tieidnek kegyes fogadalmát, s egek hatalmas királya távolítsd el tőlünk a mirigyhalált". A barokk fogadalmi emléken olvasható latin felirat egyben kronosztikon is, azaz a nagyobb római betűk számok is, amelyek a felállítás dátumát, az 1742-es évszámot adják ki.

Conti Lipót Antal 1745-47 között dolgozott a kecskeméti piarista templom építésénél is, annak kapuját és oltárlépcsőjét ő készítette. Több munkát végzett a régi városháza épületén is. Pesten halt meg 1773. január 15-én.

(Forrás:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon   *Magyar Életrajzi Lexikon)