A családi műhely helyett a népművelés vonzotta80

80 éves a művelődési központ első igazgatója

„Annak idején jó apám, amikor értesült, hogy a népművelői pályát választom, azt mondta: «Az embereket javítani, jobbá tenni reménytelen dolog, viszont itt a műhely, ami biztonságos megélhetést jelent». Marasztalása nem járt sikerrel. Családon belül több ízben fölmerült, jó üzlet volt-e elhagynom a műhelyt. Üzletnek az bizonyosan előnyösebb lett volna, de nem sajnálom, hogy az emberek művelődésének segítését választottam életem feladatául. Korán megtanultam: az értelmes emberi élet célja nem lehet más, mint a közösség szolgálata.”

80 éve, 1929. november 15-én született Gila János. Pályáját 1950-ben népművelőként kezdte. 24 évig a Bács-Kiskun Megyei Tanács Népművelési Csoportjánál különböző beosztásokban irányította, segítette a megyei közművelődési és kulturális intézmények tevékenységét. Az itt végzett szakmai munkájának elismerését is jelentette, hogy az 1974. szeptember 1-jén alapított művelődési központ igazgatói székét pályázat útján ő nyerte el. „Felejthetetlen marad az a nyári nap, amikor a zsebemben az igazgatói megbízással egyedül álltam az épülő ház csupasz előcsarnokában, s arra kellett gondolnom: mindössze néhány hónap áll rendelkezésemre, hogy összehozzam az itt dolgozók gárdáját, velük együtt kialakítsam a munka rendjét, elindítsam az életet.” A kihívás nagy volt, hiszen kettős szakmai feladat egyidejű megvalósítását igényelte. Egyszerre kellett a gyorsan fejlődő Kecskemét nemzetközileg is jegyzett kulturális intézményhálózatának híréhez méltó módon kialakítani a helyi művelődési igényeken alapuló tevékenységet és programkínálatot, de emellett módszertani központként a megye művelődési otthonainak a munkájához is sokoldalú segítséget kellett nyújtani. Az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ első igazgatójaként 1974 és 1983 között alapozta meg azt a népművelői szellemiséget és tevékenységet, mely alapján az intézményt mindmáig az ország egyik legjobb művelődési otthonaként tartják számon.

Vitányi Iván szép szavai szerint Gila János azok közé tartozott, akik mindig elől voltak a gyakorlati munkában. Igényesség, együttműködési készség, a társadalmi környezet kihívásainak, változásainak állandó figyelemmel kisérése jellemezte népművelői, vezetői tevékenységét. E szellemiséggel irányította 1983-tól nyugdíjba vonulásáig a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalatot is.

Nyugdíjas éveiben Gila János a kultúra és a közművelődés közelmúltjának történeti-irodalmi feldolgozásával foglalkozik. 2001-ben jelent meg az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ első évtizedét bemutató kötete. Az Európai Folklórközpont adta ki Bács-Kiskun megye emblematikus népművészeti rendezvényének, a Dunamenti Nemzetközi Folklórfesztiválnak a történetét feldolgozó monográfiáját. 2006-ban a NapKút Kiadónál jelent meg a Bács-Kiskun megyei művelődési otthonok 1950 és 1990 közötti történetét összefoglaló munkája. 2008-ban a megye mozitörténetét bemutató monográfiáját a filmes szakma is elismeréssel fogadta. Jelenleg a szabadművelődés időszakáról írja legújabb könyvét.

Gila János 2008 novemberében a megye
mozitörténetét bemutató monográfiájával
(Fotó: Bahget Iskander)

Gila János kultúrtörténeti monográfiái nemcsak hiánypótló történeti munkák, hanem valóságos hősköltemények is, melyek tényszerűen, minden felesleges pátosz nélkül tárják elénk a közművelődés mindennapjait, de úgy, hogy bemutatják annak a sziszifuszi munkának a szépségeit is, amelyet fél évszázada a népművelők, a közművelődési szakemberek, a kulturális szervezők, a művelődési házak, mozik munkatársai és az öntevékeny művelődési közösségek tagjai napról napra és évről évre végeznek.

Lángné Nagy Mária